Irán szerint arcul csapták az amerikaiakat

Teherán arcul csapta az Egyesült Államokat az amerikai katonák által használt iraki támaszpontok elleni szerda hajnali rakétacsapásokkal, de Irán nem érheti be ezzel a katonai akcióval – jelentette ki Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

Az Egyesült Államok jelenléte az ajatollah szerint megrontja a térséget, háborút, megosztottságot és pusztítást okoz, ezért az Egyesült Államoknak távoznia kell a régióból – fogalmazott Hamenei az iráni televízióban közvetített beszédében néhány órával azt követően, hogy az iráni hadsereg rakétákkal támadta az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot és Erbílt. (Ezekben a legfrissebb hírek szerint nem volt halálos áldozat, és az anyagi kár is csekély – a szerk.)

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője bátor harcosként és kedves barátként méltatta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, akit a múlt héten Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak. Hamenei kizárta, hogy bármilyen módon felújítsák a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a 2015-ben kötött atomalkuról. Úgy vélte, hatalmas hiba lenne abban hinni, hogy a rugalmasság és a kompromisszumkészség Washington irányában bármi kedvezőt hozhat Iránnak.

Brüsszel tárgyalást szorgalmaz

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kialakult válság nemcsak a régiót érinti, hanem az egész világot. Az Európai Unió kapcsolatban áll a régió valamennyi szereplőjével annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a helyzet további romlása - húzta alá. A biztosi testület megvizsgálta a válság Európára gyakorolt lehetséges hatásait, és készen áll, hogy minden szereplővel a lehető leghamarabb cselekedjen és párbeszédet kezdeményezzen – mondta.

Kijelentette: az unió mindent megtesz az Irán atomprogramjáról kötött megállapodás, az úgynevezett közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) életben tartása érdekében. A megállapodás fontosabb, mint valaha – tette hozzá.

Von der Leyen a szerda hajnalban Iránban lezuhant ukrán repülőgép katasztrófája okainak kivizsgálását is sürgette, együttérzését kifejezve az áldozatok hozzátartozóinak.

Borell eltekintene az erőszak spiráljától

 A sajtótájékoztatón Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra szólított fel minden érintett felet, hogy a helyzet elmérgesedésének megelőzése érdekében tartózkodjanak mindenfajta katonai lépéstől. Az olyan akciók, mint a szerda hajnali, az Egyesült Államok és az európai koalíciós erők által is használt iraki légibázisok ellen indított iráni rakétatámadás aggodalmat kelt, ugyanis elmérgesítheti a helyzetet és újabb okot adhat a konfrontációra – fejtette ki.

„Senkinek sem áll érdekében, hogy tovább erősödjön az erőszak spirálja” – mondta. A főképviselő továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti konfliktus veszélyezteti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása érdekében elért eddigi sikereket. Az Európai Unió külügyi tanácsa pénteken tart rendkívüli ülést a Közel-Keleten kialakult válság, valamint a líbiai helyzettel összefüggésben.

Netanjahu jelentős csapással fenyegette meg Iránt

Benjámin Netanjahu, az ügyvivő izraeli kormány miniszterelnöke gratulált Donald Trump amerikai elnöknek Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége parancsnokának megöléséhez, és támogatásáról biztosította az amerikai vezetést –jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán.

Néhány órával az Egyesült Államok Irakban található katonai támaszpontja elleni iráni rakétatámadás után Benjámin Netanjahu kijelentette, hogy bárki, aki Izraelre támad, súlyos csapást fog elszenvedni. Egy konferencián beszélve a kormányfő méltatta az amerikai elnököt Szulejmáni megöléséért, mert mint mondta, a Kudsz hadosztály parancsnoka sok ártatlan ember haláláért volt felelős.

„Izrael Amerika oldalán, és mögötte áll, már sokszor elmondtam, de ma elismétlem: Amerikának és Izraelnek nincs jobb szövetségese egymásnál” – mondta Netanjahu. A konferencián felszólalt Jiszráel Kac külügyminiszter is, aki szintén támogatásáról biztosította az amerikai vezetés politikáját, és helyes lépésnek nevezte Szulejmáni megölését, valamint ezek után biztonságosabb helynek nevezte a Közel-Keletet.

Bagdad pusztító háborútól tart

Az Egyesült Államok és Irán között kiéleződő konfliktus pusztító háborúval fenyeget, Irak pedig visszautasítja szuverenitásának megsértését és a területén elkövetett támadásokat – tolmácsolta Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő szavait szóvivője bagdadi sajtótájékoztatóján szerdán.

A bagdadi vezetés tudatta, hogy Irán nem sokkal éjfél után szóban értesítette Mahdit, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolását megtorlandó támadást indít Irakban lévő amerikai célpontok ellen, de pontosan nem közölték, hogy milyen célpontokra mérnek csapást. A támadással egy időben már az Egyesült Államokból is hívták – tudatta a kormányszóvivő.

Az iraki kormány minden felet arra szólít fel, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, tartsák be a nemzetközi megállapodásokat, és tartsák tiszteletben Irak szuverenitását – húzta alá a szóvivő.

London: Szulejmáni nevéhez vér tapad

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Kászim Szulejmáni iráni tábornok brit katonák haláláért is felelős volt.

Johnson a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai órájában kijelentette: az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka – aki a múlt héten vesztette életét Irakban egy amerikai légicsapásban – terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki, vagy súlyos sérüléseket okozott nekik.

„Ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt” – fogalmazott a brit kormányfő.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy milyen bizonyítékok vannak az iráni tábornok elleni amerikai akció törvényes mivoltára, a konzervatív párti miniszterelnök úgy fogalmazott: nem London feladata megítélni Szulejmáni megölésének „szigorú értelemben vett” törvényességét, annál is kevésbé, mivel nem brit műveletről volt szó.

A NATO főtitkára elítélte az iráni rakétatámadást

Elítélte Jens Stoltenberg NATO- főtitkár szerdán a Twitteren közzétett üzenetében az iraki területen állomásozó, amerikai és koalíciós erők ellen elkövetett iráni rakétatámadásokat. Jens Stoltenberg aláhúzta, a NATO felszólítja Iránt, hogy tartózkodjon a további erőszaktól.

A szövetségesek szoros kapcsolatban állnak és továbbra is elkötelezettek az iraki kiképző misszió mellett – tette hozzá.

Irán rakétatámadást hajtott végre szerda hajnalban Irakban az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai erők ellen, megtorlásul azért, hogy Washington egy dróncsapásban megölte az iráni Forradalmi Gárda elitegységét vezető tábornokot, Kászim Szulejmánit. Teherán egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat és minden régióbeli szövetségesét, hogy ne próbálja megtorolni a szerda hajnali támadást.

Kurdisztán kimaradna

Az iraki Kurdisztáni Autonóm Régió vezetői szerdán felszólították a közel-keleti konfliktusban érintett országokat, hogy ne rángassák bele a térséget viszálykodásukba. A térség elnöke, miniszterelnöke és házelnöke találkozóján egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán rakétákat lőtt ki Irakban található amerikai támaszpontokra.

„A közelmúltbeli eseményekre tekintettel a kurdisztáni régió újra hangsúlyozza, hogy a katonai válasz nem fogja megoldani a problémákat” – írták közleményükben a kurd vezetők. Aláhúzták, hogy a helyzet párbeszéddel és diplomáciai eszközökkel történő megoldását, illetve a békét és stabilitást támogatják.

A politikusok úgy vélik, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség támogatása elengedhetetlen az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben, és kérték a koalíció tagjait, hogy ne engedjék a szélsőséges csoport újjáéledését.

Ne féljetek – üzente a pápa a Közel-Keletre

Az élet legszomorúbb, legaggasztóbb pillanataiban, a próbatételek idején nem szabad félni, bátornak kell lenni – üzente arab nyelven elmondott beszédében a Közel-Keleten élőknek idei első vatikáni audienciáján szerdán Ferenc pápa. Az Irakból, Libanonból, Szíriából és a Közel-Keletről pápai meghallgatásra érkezett hívőket Ferenc pápa külön üdvözölte a vatikáni audienciateremben elmondott beszédében.

„Nem szabad félnünk! Bátornak kell lenni! Ahogyan Szent Pál tette, mivel Isten mindig őrködik felettünk, közel áll hozzánk” –jelentette ki a katolikus egyházfő. Ferenc pápa áldását adta a jelen levő iraki, szíriai és libanoni zarándokokra. Megjegyezte, Isten mindig óvja őket a „gonosztól”.

Ferenc pápa beszédében Pál apostolnak a Közel-Keletről Rómába tartó útját idézte fel a Földközi-tengeren keresztül, emlékeztetve, hogy a hajótörött apostol Málta partjaira vetődött, ahol a sziget lakosai segítettek neki. „A máltaiak már akkor is rendes emberek, befogadók voltak” – jelentette ki Ferenc pápa. Azt kérte, a mai emberiség is fogadja be a jelenkori történelem sodrásának hajótörötteit, akik hasonlóképpen partjainkra érkeznek. „Ez ment meg a közöny és az embertelenség fagyosságától” –mondta Ferenc pápa.

Németh Szilárd: Folyamatos a helyzet kiértékelése

A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium a magyar honvédek biztonsága érdekében, megtette a szükséges lépéseket, és minden lehetséges forgatókönyvre felkészült, miután szerda hajnalban rakétatámadás ért több koalíciós katonai tábort Irakban – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Kecskeméten szerdán sajtótájékoztatón.

Németh Szilárd a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison a Magyar Honvédség iraki missziójának helyzetéről kifejtette, Erbílben közel 200 magyar katona teljesít szolgálatot, a két iraki támaszpontot ért rakétatámadásban magyar katonák azonban nem sérültek meg. Hangsúlyozta: állandó és élő a kapcsolat az iraki műveletek parancsnokaival, folyamatos az információk szerzése, illetve kiértékelése és elemzése a Külgazdasági és Külügyminisztériummal – tette hozzá.

Kerül a Wizz dubaji járata

A Wizz Air repülőgépei biztonsági okokból nem érintik az iraki és az iráni légteret, a Dubajba közlekedő járatok Szaúd-Arábia felől közelítik meg az úti célt – közölte a légitársaság szerdán az MTI-vel. A Wizz Air folyamatosan nyomon követi és mérlegeli a Közel-Keleten zajló eseményeket, valamint kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal – írták közleményükben.

A Wizz Airnek eddig egyetlen járatát sem kellett törölnie, ám mivel a térségben folyamatosan változik a helyzet, a légitársaság készen áll arra, hogy minden szükséges intézkedéssel garantálja utasai, személyzete és repülőgépei biztonságát Dubajba közlekedő járatain. Ha a térségben zajló események miatt változtatni kell a menetrenden, az érintett utasokat e-mailben és SMS-ben is tájékoztatják – olvasható a légitársaság közleményében.

Az Air France francia, a Lufthansa német, az Aeroflot orosz és az egyesült arab emírségekbeli Emirates légitársaság is felfüggesztette szerdán a közel-keleti térséget érintő járatait azt követően, hogy Irán rakétacsapásokat mért az Irakban állomásozó amerikai erőkre. Az egyesült arab emírségekbeli Emirates légitársaság közölte, hogy törölte bagdadi járatait, figyeli helyzet alakulását, szoros együttműködésben a térségbeli országok hatóságaival.

Előzőleg az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) az iráni rakétatámadás miatt már korábban megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében.

A Fitch gondosan kalibrált odacsapásokat tart valószínűnek, totális háborút nem

Továbbra sem valószínű a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között, több más ok mellett azért sem, mert Irán egy ilyen konfliktus esetén hatalmas gazdasági árat fizetne - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.  A nemzetközi hitelminősítő kiemeli azt is, hogy az Egyesült Államokban az idén elnökválasztást tartanak, és Donald Trump elnök számára is politikai kockázatokat jelentene egy esetleges teljes körű katonai konfliktus Iránnal.

A Fitch közölte: alapeseti forgatókönyve ennek alapján az, hogy az Egyesült Államok és Irán végrehajt ugyan további támadásokat egymás ellen, ám ezek olyan „gondosan kalibrált” szinten maradnak, hogy a két fél elkerülhesse a totális katonai konfliktust. Iránt erre ösztönzi az is, hogy gazdasága már most is komoly nehézségekkel küszködik, az Egyesült Államok pedig elsöprő katonai fölényben van. Elemzői szerint ebben a helyzetben Irán hatalmas gazdasági árat fizetne, ha totális háborúba keveredne Amerikával.

A ház szerint mindezek alapján - ha nem robban ki totális konfliktus Amerika és Irán között - az olajárakra gyakorolt felhajtóerő korlátozott marad, tekintettel arra a tényre is, hogy a világpiaci olajellátás bőségesnek tűnik, különösen a lanyha globális növekedés környezetében. Mindemellett folyamatosan növekszik az amerikai, a norvég és a brazil kitermelés is. Más nagy londoni házak ugyanakkor látnak felfelé ható olajpiaci árkockázatokat.

Az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics is valószínűtlennek nevezte legfrissebb helyzetértékelésében a totális háborút az Egyesült Államok és Irán között, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy az iráni vezetésnek „jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai”. Ráadásul az amerikai szankciók „összezúzták” az iráni gazdaságot. A ház szerint ugyanakkor a háború puszta kockázata is elég ahhoz, hogy kockázati felár érvényesüljön az olajárakban, a magasabb olajárak viszont az olajfelhasználó gazdaságokban pótlólagos adóhoz hasonló hatást fejtenek ki.

A globális napi olajfogyasztás jelenleg hozzávetőleg 100 millió hordó, és minden öt dollárnyi áremelkedés éves szintre vetítve 183 milliárd dollárnyi pótlólagos adóval terheli az olajfelhasználó gazdaságokat; ez a globális hazai össztermék (GDP) éves értéknek 0,1 százaléka - fejtegették helyzetértékelésükben a Pantheon Macroeconomics londoni elemzői.

A geopolitikai kockázatok már most is terhelik a térség több szuverén adósának államadósság-besorolását, és ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Fitch Ratings szeptemberben az addigi „A plusz”-ról egy fokozattal „A”-ra rontotta Szaúd-Arábia államadós-osztályzatát ~ áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.

(MTI)