Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Nem sérült meg magyar katona. Teherán befejezettnek nyilvánította a válaszcsapást. Washingtonban biztonsági intézkedéseket vezettek be. Drágult a kőolaj.
Irán rakétákat lőtt ki szerda hajnalban az amerikai erők által használt Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, megtorlásul amiért Washington egy dróncsapásban megölte az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat és minden régióbeli szövetségeseit, hogy ne próbálják az iráni támadást megtorolni. Amerikai tisztségviselők megerősítették a támaszpontot ért légicsapásokat, egyelőre azonban semmit sem közöltek az iráni ellencsapás okozta esetleges áldozatokról és károkról.
Ez volt a legenyhébb forgatókönyv
Az iráni állami televízió közölte, hogy a támadás megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornoknak, a Forradalmi Gárdához al-Kudsz különleges egység parancsnokának meggyilkolásáért. Szulejmáni keddi temetése kapcsán iráni vezetők nyíltan bosszút esküdtek a nemzet büszkeségének nevezett katonai vezető haláláért. Az állami televízió híradása szerint a művelet a Mártír Szulejmáni nevet viseli, s a csapásokat a Forradalmi Gárda iráni rakétaprogramot irányító űrhadosztálya hajtotta végre.
Az iráni Forradalmi Gárda az ellencsapás kapcsán az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatában azt írta: „Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta saját területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene.” A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegették.
Később újabb közleményt adtak ki, amiben azt közölték: a hajnali rakétacsapásai „teljesen lerombolták” az amerikai erők által használt iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot, a támadást „minden tekintetben teljes sikernek” minősítették. Az állami IRNA hírügynökség útján kiadott nyilatkozatában a Forradalmi Gárda figyelmeztette az Egyesült Államokat és minden régióbeli szövetségesét, hogy ne próbálják az iráni támadást megtorolni. Egyúttal felszólította Washingtont, hogy vonja ki minden katonáját Irakból.
Az iráni állami tévé később azt közölte, hogy „legalább 80 amerikai terrorista” meghalt a rakétatámadásban, több amerikai helikopter megsemmisült, és az Irakban lévő erőknek egyetlen rakétát sem sikerült elfogniuk. Az iráni állami tévé idézte a Forradalmi Gárda elitalakulatának egyik magas rangú tisztjét, aki szerint száz amerikai célpontjuk van a térségben arra az esetre, ha az Egyesült Államok megtorolná ezt a támadást. A Kászim Szulejmán iráni tábornok megölése miatti megtorlásuk forgatókönyvei közül az egyik legenyhébbet választották – jelentette ki.
Az Irak nyugati, Anbár tartományában található Ain al-Aszad légitámaszpontot az amerikai erők először a Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indított 2003-as invázió idején használták, de később a Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott iraki és szíriai hadműveleteikhez is igénybe vették.
Egy rakéta érte el Erbíl környékét
Később kiderült: Irán két iraki támaszpontot támadt meg – az Ain al-Aszad bázis mellett támadást intéztek az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is. Előbbi bázison a Sky News - Arabíja tévécsatorna értesülései szerint az iraki hadsereg egy tisztje halt meg, további öt katonája pedig megsebesült a rakétacsapásban. Korábban bagdadi hivatalos források cáfolták azokat az amerikai médiajelentéseket, amelyek szerint az iráni csapások iraki áldozatokat követeltek.
Utóbbi közlésüket lényegében újra megerősítették az iraki hatóságok szerda reggel:az iraki hadsereg szerint Irán 22 rakétával támadta szerda hajnalban az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot, amelyen az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció különböző nemzetiségű kontingensei teljesítenek szolgálatot, valamint Erbíl várost. Ain al-Aszad bázison egyetlen iraki katonának sem esett bántódása – tették hozzá.
Magát a bázist 17 rakétával vették célba, a városban lévő külföldi katonai célpontokat pedig öttel. A bázison becsapódó rakéták közül kettő nem robbant föl – közölték. Az iraki katonai közlemény nem szól arról, hogy külföldi katonának esett volna bántódása,
A Pentagon közlése szerint amerikai katonák nem sebesültek meg a támadásban. A külföldön szolgáló német csapatok potsdami bevetési központja szintén azt közölte, hogy az Erbílben szolgáló több mint száz német katona sértetlenül élte túl az iráni rakétacsapást. A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint Erbílt két iráni rakéta érte el: kurd biztonsági források szerint az egyik rakéta a kurdisztáni Erbíl nemzetközi repülőtere mellett csapódott be, de nem robbant fel. A másik rakéta pedig Erbíltől mintegy 33 kilométernyire nyugatra csapódott be, és nem okozott sebesüléseket.
Erbílben állomásoznak a Magyar Honvédség erői is, a támadás miatt kérdéseket küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak. Erre ugyan nem válaszoltak, ugyanakkor az MTI-vel azt közölték: a támadások következtében magyar katona nem sérült meg. Közlésük szerint a honvédek biztonsága érdekében a Magyar Honvédség megtette a szükséges intézkedéseket.
Meg nem erősített hírek szerint egyébként támadás érte a dél-szíriai amerikai bázist is, de ezzel kapcsolatban még nem történt hivatalos amerikai bejelentés.
Trump követi az eseményeket
Donald Trump amerikai elnök szorosan figyelemmel követi az amerikai erők két iraki bázisa ellen végrehajtott iráni légicsapás fejleményeit – tudatta kedd esti közleményében Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője. Az elnök néhány órával később „megnyugtató” bejegyzést tett közzé a Twitteren és Facebookon.
A Pentagon szerint Irán több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki két iraki támaszpontra. Az Ain al-Aszad bázison és az erbíli támaszponton is vannak amerikai katonák. Az első amerikai sajtójelentések szerint a támadásoknak iraki katonák estek áldozatul, de egyelőre nem tudni, hogy vannak-e köztük halálos áldozatok is. Amerikai áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek.
Mike Pence amerikai alelnök hivatala közleményben tájékoztatta a fejleményekről a szenátus vezető politikusait. Közben kedden éjjel a Fehér Házba érkezett Mike Pompeo védelmi miniszter és Mark Esper, a védelmi tárca irányítója. Esper korábban telefonon egyeztetett Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvivő kormányfővel.
Donald Trump – nem sokkal a Pompeóval és Esperrel tartott tanácskozása után – a Twitteren azt írta: „minden rendben van! Iránból két iraki katonai támaszpontra lőttek rakétákat. Jelenleg a sebesültek és a károk számbavétele tart. Nekünk van a legerősebb és legjobban felszerelt hadseregünk a világon". Majd hozzátette, hogy szerdán reggel nyilatkozatot tesz.
Biden imádkozik, Graham Teheránnak üzent
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus kedden este a Fox televíziónak adott interjújában „háborús cselekedetnek” minősítette az iráni csapásméréseket. Graham fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy telefonon vitatta meg a kialakult helyzetet Donald Trump amerikai elnökkel. Azt mondta: az elnök válaszul Irán katonai vagy akár olajlétesítményeire is csapást mérhet.
A szenátor „üzent” az irániaknak is. Szembefordulva a kamerával közölte: „A sorsotok a saját kezetekben van, ami a gazdaság életképességét illeti. Ha továbbra is folytatjátok ezt az ökörséget, akkor egy napon arra ébredtek, hogy vége az olajbizniszeteknek.” Az iráni-amerikai konfliktus kiéleződése kapcsán interjút adott a Fox televíziónak Ted Cruz republikánus szenátor is. A texasi politikus azt tanácsolta Trumpnak: törekedjék a békére, de ez erőn alapuljon.
A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok elemzők szerint visszafogottan nyilatkoztak. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor egy rendezvényen New Yorkban azt hangoztatta, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Joe Biden volt alelnök – aki egy nappal korábban élesen bírálta Trumpot az iráni csapásmérés miatt – kedden úgy nyilatkozott, hogy imádkozik az Irakban lévő amerikai katonákért. Amy Klobuchar, minnesotai szenátor szerint a legfontosabb most az amerikai katonák és valamennyi amerikai biztonságának megóvása.
Biztonsági szigorítás égen és földön
A támadásra válaszul kedden éjjel megerősítették a Fehér Ház körüli biztonsági intézkedéseket. A Fehér Házhoz vezető ellenőrző pontoknál mesterlövészek állnak.
Pompeo előzőleg – a Bloomberg hírügynökség információi szerint – diplomáciai táviratban elrendelte, hogy a tengerentúlon bárhol szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták egyelőre ne találkozzanak iráni ellenzékiekkel. Az amerikai diplomácia irányítója arra figyelmeztette a diplomatákat, hogy bármilyen kapcsolattartás iráni ellenzéki csoporttal kontraproduktív lehet, azaz a kívánttal ellentétes hatást válthat ki.
Óvintézkedéseket tett a szövetségi légügyi hatóság (FAA) is az amerikai polgári járatok biztonságának garantálására, szerte a világban. Ennek értelmében Az FAA szerdára virradóra megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében. A hatóság azt követően döntött így, hogy Irán több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki, az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra.
Az FAA először csak nem részletezett óvintézkedéseket jelentette be az amerikai polgári járatok biztonságának garantálására, szerte a világban. Később közleményben tudatta a tilalmat, megjegyezve, hogy a hivatal egyezteti lépéseit az amerikai nemzetbiztonsági szervekkel, s egyben megosztja információit a külföldi polgári repülőtársaságokkal is. Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint a tajvani China Airlines és a szingapúri légitársaság (SIA) is megváltoztatta kedden éjjel járatainak útvonalát, hogy elkerülje a konfliktusos térséget.
Teherán befejezettnek véli a támadást
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette szerdán, hogy országa az éjjel „arányos” intézkedésekkel torolta meg Kászim Szulejmáni iráni tábornok bagdadi meggyilkolását, azzal, hogy támadást intézett két, az Egyesült Államok által használt iraki támaszpont ellen. Zaríf egyúttal befejezettnek nyilvánította az ellencsapást.
„Irán az ENSZ Alapokmányának megfelelő, arányos önvédelmi intézkedéseket hajtott végre és fejezett be, megtámadva egy támaszpontot, ahonnan gyáva támadást intéztek állampolgáraink és magas rangú tisztjeink ellen. Nem akarunk eszkalációt vagy háborút, de megvédjük magunkat minden agresszióval szemben” – írta Twitter-bejegyzésében az iráni külügyminiszter.
Kurd javaslatok
A CNN jelentette elsőként, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Maszúr Barzánival, az autonóm iraki Kurdisztán miniszterelnökével. Az iraki válság fejleményeit vitatták meg, és az amerikai sajtó információi szerint Barzáni javaslatokat tett arra, hogyan lehetne enyhíteni a kialakult feszültségeket. A telefonbeszélgetés után Barzáni a Twitteren közölte: „egyetértettünk az iraki feszültség visszafogottság és párbeszéd révén történő enyhítésének fontosságában”.
Barzáni mikroblog-bejegyzését követően, még éjszaka Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közleményben erősítette meg az egyeztetés tényét. „A külügyminiszter és Barzáni miniszterelnök megállapodott a folyamatos kapcsolattartásban” – tudatta Ortagus.
További nemzetközi és térségbeli reakciókról itt olvashat.
Drágult az olaj és az arany
Az olaj árfolyama 4,5 százalékkal szökött fel az ázsiai tőzsdéken szerda reggel, miután az amerikai haderő iraki támaszpontjaira mért iráni ellencsapások aggodalmat keltettek a kitermeléssel és a tartalékokkal kapcsolatban. Az amerikai WTI olajfajta ára 2,84 dollárral 65,54 dollárra emelkedett (+4,53 százalék). Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti áráról azonban közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor még nem álltak rendelkezésre adatok.
Szinte „kilőtt” a befektetők jelenlegi menekülővalutájának számító japán jen és az arany ára, az amerikai dollár viszont gyengült, míg a tokiói tőzsde Nikkei mutatója 568,43 ponttal (-2,41 százalékkal) 22 950 pontra esett a keddi 23 007,29 ponthoz képest, november óta először kerülve a 23 ezres határ alá.
(Borítóképünkön a kurd Rudaw televízió felvétele látható egy fel nem robbant iráni rakétáról.)
(MTI, Mandiner)