James Traub, az nagynevű Council on Foreign Relations kutatója szerint a liberalizmus elveszítette egykori támogatottságát és elavult ideológiává vált. Az 1990-es években az eszmerendszer képviselői a globalizációt helyezték a liberalizmus középpontjába, amelynek hatására elveszítették a középosztály és munkásosztály támogatottságát.
A liberalizmus mai formájának középpontjában a globalizáció áll
Legújabb, „What Was Liberalism? The Past, Present, and Promise of a Noble Idea” című kötetében James Traub emlékezet, hogy kezdetben liberális ideológia fő célja a kormányzati hatalom ellenőrzése volt. A 20. században azonban, Theodore Roosevelt és Franklin D. Roosevelt idején az ideológia fő mozgatórugójává a nagyvállalatok ellenőrzése vált. Traub könyvében kiemeli, hogy ugyan az ideológia folyamatosan változott az idő során, egészen a 20. század végéig a liberalizmus középpontjában a nemzet és egy adott állam polgárainak érdekképviselete állt. Szerinte azonban az 1990-es években azonban az ideológia utat tévesztett és egy olyan hitrendszerré alakult át, amelynek képviselői a polgári jogok, a környezetvédelem és a szociális jóllét mellett kötelezték el magukat. A liberális értékeket képviselő politikusok támogatottsága emiatt már a 20. század végén csökkenni kezdett, ugyanis a munkásosztály nagy része egyre távolabbinak érezte az eszmerendszert. A liberális ideológia támogatottságának végét pedig a globalizált világgal való azonosulás hozta el.
A liberalizmus a globalizáció hatására veszítette el támogatottságát
Traub úgy látja, hogy az amerikai demokraták a globalizáció hatására túlságosan kozmopolitává váltak, és az általuk képviselt irányvonallal – főként a bevándorlás és az identitáspolitika terén – a vidéki szavazók, valamint a munkásosztály tagjai nem tudnak azonosulni. A szerző kiemeli, hogy miközben a globalizáció a nyugati középosztályt kifejezetten hátrányosan érintette, addig a kozmopolita liberálisok a szabadkereskedelem és a tömeges bevándorlás haszonélvezőivé váltak. Kiváltságos helyzetük miatt azonban számos nyugati szavazópolgár tekint megvetéssel a liberális elitre. A globalizáció következményeként tehát a liberalizmus mind a munkásosztály, mind a középosztály támogatottságát elveszítette. Demokratikus támogatottság nélkül azonban az ideológia elitizmussá változik – állítja a szerző. Nyugat-Európában a liberális uralom az utóbbi években a tömeges bevándorlás hatására indult hanyatlásnak. A migrációs válság hatalmas sebet ejtett Európa kultúráján, ugyanis a bevándorlók – akik főként iszlám országokból érkeznek – nem csupán gazdasági veszélyt jelentenek, hanem Európa kulturális és vallási egységét és fenyegetik.
A liberális nacionalizmus jelentheti a liberalizmus ideológiájának a jövőjét
James Traub szerint az ideológia megújulása a liberális nacionalizmus formájában lehetséges. A liberális gondolkodóknak és politikusoknak vissza kell térniük a liberalizmus alapjaihoz, azaz nem a bevándorlást és identitáspolitikát, hanem ismételten a nemzetállam érdekeit kell az ideológia középpontjába helyezniük. A liberális nacionalizmus ráadásul lehetővé tenné a globalizáció kultúrára gyakorolt negatív hatásainak kezelését is.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
Alapvető jogi elveket tipor el ideológiai okokból.
Gerzsenyi Gabriella szerint „szégyenletes eseteket” produkált a magyar kormány.
Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciát, olyan nyelven kell beszélnünk, amelyet az emberek értenek.
Budapest egykori főpolgármesterének, aki ma már Horvátországban látja a jövőt, egy vaskos kötetben olvashatunk a múltjáról és családfájáról.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
