Elítélte a hongkongi irodája elleni támadást a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Kormányellenes tüntetők szombaton megtámadták a Hszinhua hongkongi irodáját, a rendőrség könnygázt vetett be a randalírozó tiltakozókkal szemben. Tüntetők egy csoportja betörte az iroda üvegajtaját és ablakait, graffitivel fújta le, vörös festékkel öntötte le az épületet, és tüzet gyújtott az előcsarnokban. A hírügynökség vasárnap éjjeli közleményében határozott szavakkal ítélte el a támadást, amelyet a "csőcselék barbár cselekedetének" nevezett.
A Hongkongi Újságíró Szövetség szintén bírált: „a média elleni minden szabotázsakció”, és az újságírók elleni erőszak beszüntetését követelte. A kínai érdekeltségek a hongkongi tiltakozók elsődleges célpontjai. A közel öt hónapja tüntetők Hongkong jogainak megnyirbálásával vádolják a pekingi kormányt, és most először támadtak rá a kínai állami hírügynökség irodájára.
A metropolisz 1997-ben került vissza Nagy-Britanniától Kínához, és az egy ország, két rendszer elve alapján széles körű jogokat élvez. Azonban az elégedetlenkedők szerint Peking az elmúlt időszakban egyre szorosabbra fogta a pórázt Hongkong körül.
A hongkongi kormány vasárnap jelentette be, hogy a Sanghajban tartózkodó Carrie Lam főkormányzó kedden Pekingbe utazik, ahol várhatóan tárgyal Han Cseng miniszterelnök-helyettessel, és részt vesz a Hongkong, Makaó és kilenc más dél-kínai város fejlesztéséről tartandó értekezleten.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
