Vereséget szenvedett a koszovói kormánypárt

A radikális megnyilvánulásairól ismert Albin Kurti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt alapítója és elnöke bejelentette, pártja nyerte meg Koszovóban a vasárnapi előrehozott parlamenti választást, és meg is kezdi a kormányalakítás előkészületeit.  Már a két évvel ezelőtti előrehozott választás meglepetése is az Önrendelkezés volt, amely a második helyen végzett több mint 27 százalékkal. Ezzel megduplázta a három évvel korábbi eredményét, most pedig a legtöbb szavazatot kapta.

A választási bizottság hétfő reggeli adatai szerint 95,88 százalékos feldolgozottság mellett az ultranacionalista és szélsőbaloldali elveket valló Önrendelkezés a voksok 25,79 százalékát kapta. A második helyen Isa Mustafa volt kormányfő balközép pártja, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 25,05 százalékkal, míg a Kadri Veseli házelnök vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) a voksok 21,15 százalékát szerezte meg. Csúfos vereséget szenvedett a Ramush Haradinaj távozó kormányfő köré szerveződött koalíció, amelyre a választópolgárok 11,63 százaléka voksolt, de még ennél is rosszabbul szerepelt Behgjet Pacolli külügyminiszter pártja, koalíciós partnereivel együtt ugyanis nem került be a törvényhozásba, ugyanis csak a szavazatok 4,92 százalékát szerezte meg.

Albin Kurti éjszaka, a választási győzelem kihirdetése után bejelentette, már hétfőn felveszi a kapcsolatot az LDK-val, hogy az eddigi két ellenzéki párt közösen alakítson kormányt, és komoly változásokat hozzon a 2008-ban függetlenné vált ország életében. Hozzátette: a változás már azzal elkezdődött, hogy az eddigi ellenzék kapta a legtöbb szavazatot.

Az ultranacionalista Önrendelkezés 2005-ben jött létre, és előbb csak kis mozgalom volt, majd egyre nagyobb támogatottságra tett szert. A tavaly júniusi előrehozott parlamenti választáson már a második helyen végzett a voksok 27,49 százalékának megszerzésével, és ezzel a legnagyobb ellenzéki tömörüléssé vált a balkáni országban. Az Önrendelkezés a korábbi megnyilvánulások alapján elutasítja a párbeszédet Szerbiával, és ellenez minden külföldi beavatkozást a 11 éve függetlenné vált állam ügyeibe. Ezért továbbra is kérdéses marad, mit lép az új kormány a szerbiai árura tavaly novemberben kivetett százszázalékos vám visszavonása ügyében. Az új kormánytól ugyanis külföldön és belföldön is azt várják, hogy eltörölje a büntetővámot, és újra tárgyalóasztalhoz üljön Belgráddal.

A kormány politikáját puhíthatja, ha az Önrendelkezés koalícióra lép az LDK-val, Isa Mustafa pártja ugyanis korábban a büntetővám eltörlését nevezte a kormány egyik legfontosabb feladatának. Mustafa 2014 és 2017 Koszovó miniszterelnöke volt, a mostani választáson azonban nem ő volt a listavezető, hanem Vjosa Osmani, aki győzelem esetén Koszovó első női miniszterelnöke lehetett volna. Elemzők szerint erre már kevés esély mutatkozik, a koalíciós tárgyalások során a miniszterelnöki szék várhatóan nem lesz a tárgyalások témája, Albin Kurti ugyanis mindenképpen miniszterelnök szeretne lenni.

A koszovói alkotmány értelmében száz képviselői hely az albánoknak jár, míg 10-10 garantált mandátumot kapnak a szerbek és a többi kisebbség tagjai. A Belgrád által támogatott Szerb Lista a szerb kisebbségi voksot több mint 90 százalékát zsebelte be, így mind a tíz fenntartott helyet ennek a pártnak a képviselői tölthetik be. Az előzetes eredmények alapján a kormányalakításhoz az Önrendelkezésnek és az LDK-nak nem kell további partnereket keresnie, a két pártnak együtt is megvan a szükséges többsége, így az is előfordulhat, hogy a korábban stratégiai okokból bevett kisebbségek ezúttal kimaradnak a kormányzásból.

(MTI)