Európának a befogadást kell gyakorolnia a máltai biztosjelölt szerint

Helena Dalli máltai munkáspárti politikus tartotta meg szerda délután bemutatkozó beszédét az Európai Parlamentben, mint az egyenlőségért felelős biztosjelölt. Dalli korábban többször is a máltai parlament nőjogi titkára, illetve korábbi európai ügyekért és egyenlőségért felelős miniszter volt.

A máltai politikusnő elmondása szerint ugyan különböző elképzeléseket vallunk az esélyegyenlőséggel kapcsolatban az Európai Unióban, mégis több köt össze minket, mint ami elválaszt. Dalli szerint a diszkrimináció a társadalmakat a szakadék szélére hajtja, hiszen

A negatív megkülönböztetés az egész társadalmat tönkreteszi, de a kisebbségeket erősebben érinti.

Mint Dalli kijelentette, az esélyegyenlőség most külön tárcát kapott, ami bátor lépés volt Ursula von der Leyentől. Szerinte az emberi jogok, szabadság, demokrácia és jogállamiság erősödnek ezeken a döntéseken keresztül. „Európát diszkriminációmentes területté szeretnénk tenni” – jelentette ki a biztosjelölt, aki hozzátette, hogy ez lesz az első Bizottság, ahol megvalósul az esélyegyenlőség a tárcák tekintetében.

A biztosjelölt ígérete szerint állandó jellegű „esélyegyenlőségi task force” fog felállni, külügyi vezető munkatársakkal, illetve a politikai koordinációért felelős alelnök és az ő kabinetje, továbbá az alapjogi ügynökség részvételével. Dalli párbeszédet akar az Európai Parlamenttel, tagállamokkal és civil szervezetekkel is a témában. „Nem szeretnénk ujjal mutogatni senkire, inkább felemelni akarjuk az EU teljes területére és azon kívülre is ezeket az elveket” – mondta.

A politikusnő a halmozott diszkrimináció, faji és etnikai hovatartozás elleni megkülönböztetés, a nők elleni erőszak, illetve a vallási és szexuális orientációjú és fogyatékkal élők kapcsán vertikális és horizentális fellépést ígért. Elve szerint „az egyenlőséget mindenkinek biztosítani kell”, és az EU-nak vezető szerepe kell, hogy legyen ebben, hiszen

Dalli ígérete szerint az élet minden területén jogbiztosítást kíván adni a nőknek, és horizontálisan tervezi áthatni az EU-s intézmények munkáját, hogy tovább javítsa ezzel az európai társadalmat. Állítása szerint a társadalmi sztereotípiák megtörésének szempontjából nagyon hasonlóan gondolkodnak Von der Leyennel, mely célt a klímaváltozás elleni harchoz hasonlította.

Álláspontjait alátámasztandó Dalli statisztikákat is sorolt, melyek véleménye szerint európai kisebbségekre vonatkoztak. Mint idézte, az EU-ban a nők 31%-a részmunkaidőben dolgozik, és minden harmadik nőt ér nemi indíttatású erőszak élete során. A muszlim vallásúak több mint felét éri diszkrimináció a lakáskereséskor nevük miatt. A romák 80%-a szegénységben él. A fogyatékkal élőknek 50%-a nem tud munkát vállalni és kirekeszti a társadalom. Az időseket 39%-kal kevesebb állásinterjúra hívják be, mint a fiatalokat, még akkor is, ha a fiatalokkal azonos az életrajzuk (sic!). Minden második transzneműt éves szinten ér erőszakos cselekedet. Az interszexuális gyermekeken akaratuk ellenére hajtanak végre orvosi beavatkozásokat – kongatta meg a vészharangot a politikusnő.

A diszkrimináció elleni harc, a nők egyenlőségének elérése és a munkaerőpiaci jelenlét növelése a nők és egyéb kisebbségek – fiatalok, idősek, vallások, fogyatékosok és LGBT-emberek – munkájának központi feladata lesz. A fogyatékosok képviseletét különösen fontosnak nevezte, hiszen 2020-ra szerinte minden hatodik európai állampolgár fogyatékkal élő állampolgár lesz.

Ezek mellett a politikusnő egy új európai genderstratégia bevezetését ígérte politikai intézkedésekkel együtt. Mindez a jelenlegi stratégia felülvizsgálatát is jelenti. Mint záró soraiban mondta, „az egyenlőség nem nulla összegű játék”, hiszen ha a nők és a másságok képviselői részt vesznek a társadalom minden szintjén, az mindenkinek jó.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a biztosjelölt kérdésekre felelt, melyekre viszontkérdésekkel lehetett reagálni.

Dalli rögtön az első kérdésben kénytelen volt felelni arra a kérdésre, hogy egy olyan kormány tagja volt, mely nem tudta kézre keríteni Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő 2017 októberi meggyilkolásának felelőseit. Dalli kijelentette, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a sajtószabadság biztosítására.

A kérdésre, miszerint hogyan tervezi garantálni a legális abortuszt „mindenkinek”, Dalli úgy felelt, hogy „elkötelezett feminista vagyok” és

A témával kapcsolatban azt is megígérte, hogy ezen jogokat „terjeszteni” kell, és hogy „minden ellenállással szemben fel fogunk lépni”.

A felvetésre, mely a szabad nemválasztás jogára vonatkozott, a máltai biztosjelölt egyetértett az olyan szabályozásokkal, melyek lehetővé tennék az effajta választást, és elmesélte, hogy találkozott olyan családokkal, ahol „transzdzsender interszex gyerekek” nevelkedtek, és sok „fájdalmat és szenvedést” tapasztaltak meg, mert „nem hagyták el a házat”, mivel nevük nem felelt meg identitásuknak. Elmondása szerint ebből az okból egy lány meg is ölte magát. „Mikor ilyen szomorú történeketek hall az ember, hogyan lehet nem törvényeket hozni?” – tette fel a kérdést.

A meghallgatáson az a problémafelvetés is elhangzott, hogy „ha egy férfi nőnek vallhatja magát egyik napról a másikra”, az a nők lehetőségeinek csökkenését is elhozhatja, például a sport terén. Dalli erre úgy felelt, hogy a gendertéma „nem egy kellemes séta a parkban”, de végső soron az ilyen emberek segítése „az, amiért itt vagyunk, a munkánk erről szól”.

Kérdések érkeztek a női nemiszerv-csonkítás jelenségével kapcsolatban is, mely a kérdező szerint 200 ezer nőt érint Európában. A jelenséget Dalli „borzalmas csapásnak” nevezte, majd

és „dolgozni kell rajta”. Az ilyen esetekkel kapcsolatban azt javasolta, hogy „ügyeljünk környezetünkre”, például, ha egy menekült lány két hétig kimarad az iskolából, akkor lehet, hogy csonkításon esett át.

A kétszer is feltett kérdésre, miszerint mit kíván tenni a gyermekházasságokkal, Dalli annyit felelt, hogy „a nemi sztereotípiák rossz dolgok”, és hogy szerencsére ma már vannak olyan gyermekkönyvek, amelyekben sikeres nőkről lehet meséket olvasni, és ez a sztereotípiák leküzdésében segíthet majd.

A kérdések során előkerült a férfiak és nők közötti fizetések különbségének kérdése is, mellyel kapcsolatban a biztosjelölt megígérte, hogy még az első száz munkanapja során be fog nyújtani egy javaslatot a fizetési átláthatósággal kapcsolatban. Állítása szerint ez egy olyan eszköz lesz, amely majd rámutat a fizetésekben való ellentmondásokra.

Dalli további kérdésekre ígéretet tett, hogy meglátogat olyan országokat, melyek nem támogatták az Isztambuli Egyezmény egységes elfogadását, illetve a keresztényekkel szembeni diszkriminációt firtató két kérdésre is azt felelte, hogy

Jároka Lívia fideszes EP-képviselő kérdésében felhívta a figyelmet, hogy nem csak Kelet-Európában vannak gettók. Dalli kiemelte, hogy a roma embereket diszkriminálják a legjobban az EU-ban, és első látogatása egy roma gettóba fogja vezetni őt. Dalli hivatkozott az EU átfogó romastratégiájára, melyet meg fognak újítani.

Záró szavaiban Dalli közölte, hogy a szabadság nem jár ingyen, és az általa nagyra tartott Nelson Mandelát idézte arra, hogy senki sem születik rasszistaként. Amennyiben biztos lesz, kemény kérdésekkel kell megbirkóznia, és örömét fejezte ki, hogy szembe szállhat ezekkel a feladatokkal.