A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki az erőszakos cselekmények.
Legalább tizenhat ember meghalt a Nobel-békedíjjal kitüntetett etióp miniszterelnök, Abij Ahmed Ali ellen a héten kezdődött megmozdulásokban a fővárosban, Addisz-Abebában, valamint Orimia régióban – közölte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatója.
Fiszeha Tekle elmondta, hogy eddig tizenhat ember halálát erősítették meg, de egyes értesülések szerint a halálos áldozatok száma nagyobb is lehet. Hozzátette, hogy a rendfenntartó erők tüzet nyitottak a megmozdulások résztvevőire, egyes áldozatokkal botokkal és bozótvágókkal végeztek. Tekle szerint az összetűzések egyre inkább etnikai és vallási jelleget öltenek, a rendbontók gyújtogatnak is, több épület lángba borult.
A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki erőszakos cselekmények, miután az ország legnagyobb etnikuma, az oromók egyik vezetője, Dzsavar Mohammed azzal vádolta meg a biztonsági erőket, hogy támadást kíséreltek meg ellene. Dzsavar alapítója az Oromia Media Network (Oromia Média Hálózat) nevű ellenzéki sajtóorgánumnak, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van.
Dzsavar Mohammed bírálta a kormányfő reformjait
Dzsavar az idén augusztusban utazott vissza az Egyesült Államokból Etiópiába. Egykoron szövetségese volt a jelenlegi kormányfőnek, Abij Ahmednek, aki maga is az oromo etnikum tagja. Viszonyuk ugyanakkor nemrégiben megromlott, miután Dzsavar nyíltan bírálta a miniszterelnök számos reformját, amelyekért – más dolgok mellett – a kormányfő kiérdemelte az idei Nobel-békedíjat. A zavargások kirobbanása a megosztottság jele az oromo etnikum soraiban, ami miatt a jövő májusban tartandó választások előtt meggyengülhet Abij Ahmed népszerűsége.
Dzsavar csütörtökön nyugalomra szólított fel, miközben a hatóságokat azzal vádolta, hogy bizonytalanságot szítanak.
Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, meghatározó kezdeményező szerepet játszott az Etiópia és Eritrea közötti határvita rendezésében, és mélyreható reformokat hajtott végre hazájában, amely sokáig diktatúrában élt.
A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
A mintegy negyven európai mezőgazdasági szervezet által szervezett, valamint a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével zajló megmozdulás résztvevői traktortoros felvonulást tartanak.
A diákaktivista is részt vett Magyar Péterék hétvégi tüntetésén.
A Tisza Párt elnöke „titkos, elhallgatott dokumentumról” beszélt, amellyel morális pánikot akart kelteni. Az elemzés rámutat: Magyar Péter tudatosan összemosott különböző adatokat, hogy politikai fegyverként használhassa a gyerekek tragédiáját.
A független-objektívek is kénytelenek voltak beismerni az igazságot.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
