A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki az erőszakos cselekmények.
Legalább tizenhat ember meghalt a Nobel-békedíjjal kitüntetett etióp miniszterelnök, Abij Ahmed Ali ellen a héten kezdődött megmozdulásokban a fővárosban, Addisz-Abebában, valamint Orimia régióban – közölte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatója.
Fiszeha Tekle elmondta, hogy eddig tizenhat ember halálát erősítették meg, de egyes értesülések szerint a halálos áldozatok száma nagyobb is lehet. Hozzátette, hogy a rendfenntartó erők tüzet nyitottak a megmozdulások résztvevőire, egyes áldozatokkal botokkal és bozótvágókkal végeztek. Tekle szerint az összetűzések egyre inkább etnikai és vallási jelleget öltenek, a rendbontók gyújtogatnak is, több épület lángba borult.
A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki erőszakos cselekmények, miután az ország legnagyobb etnikuma, az oromók egyik vezetője, Dzsavar Mohammed azzal vádolta meg a biztonsági erőket, hogy támadást kíséreltek meg ellene. Dzsavar alapítója az Oromia Media Network (Oromia Média Hálózat) nevű ellenzéki sajtóorgánumnak, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van.
Dzsavar Mohammed bírálta a kormányfő reformjait
Dzsavar az idén augusztusban utazott vissza az Egyesült Államokból Etiópiába. Egykoron szövetségese volt a jelenlegi kormányfőnek, Abij Ahmednek, aki maga is az oromo etnikum tagja. Viszonyuk ugyanakkor nemrégiben megromlott, miután Dzsavar nyíltan bírálta a miniszterelnök számos reformját, amelyekért – más dolgok mellett – a kormányfő kiérdemelte az idei Nobel-békedíjat. A zavargások kirobbanása a megosztottság jele az oromo etnikum soraiban, ami miatt a jövő májusban tartandó választások előtt meggyengülhet Abij Ahmed népszerűsége.
Dzsavar csütörtökön nyugalomra szólított fel, miközben a hatóságokat azzal vádolta, hogy bizonytalanságot szítanak.
Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, meghatározó kezdeményező szerepet játszott az Etiópia és Eritrea közötti határvita rendezésében, és mélyreható reformokat hajtott végre hazájában, amely sokáig diktatúrában élt.
A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka.
(MTI)
Megint kiderült, mint korábban Novák Katalin és Varga Judit esetében: a jobboldali sikeres nők nem példát, hanem problémát jelentenek a baloldali feminizmus számára. Szilvay Gergely írása.
A kérdés végső soron egyszerű. A futball megmarad-e közösségi térnek, ahol az állam a rendet biztosítja és a szurkolót is védi?
Egyre többször szállnak szembe a civilek a kényszersorozást végzőkkel a háború sújtotta Ukrajnában.
Bencze Tamás megbízott vezetőedző az eset után úgy nyilatkozott, rendkívül sajnálatosnak tartja a történteket, és kiemelte: az ilyen cselekedetek semmire sem jelentenek megoldást.
Idáig jutottunk.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Fölösleges ragozni, a számok beszélnek.
Kommunista kényszermunkatábor újranyitásával fenyegetőzik a nyíltan egyházellenes zsurnaliszta, Tóta W. Árpád.
