Alkotmányos válságot hozhat Peruban a parlament és az elnök harca

Martín Vizcarra perui elnök feloszlatta hétfőn az ország ellenzéki többségű parlamentjét, miután a jobboldali többség törvényhozói az elmúlt egy évben mindent megtettek, hogy keresztülhúzzák a korrupció megfékezésére irányuló lépéseit. A döntése ellen lázadó képviselők azonban válaszul megszavazták az elnök felfüggesztését hivatalából, és eddigi alelnökét, Mercedes Aráozt eskették fel ügyvivő államfőként.

Vizcarra hétfő este televíziós üzenetben jelentette be, hogy alkotmányos jogkörével élve, a törvényhozás makacs ellenállása miatt új választásokat fog kiírni, mert – mondta – az ország jövőjét a választóknak kell meghatározniuk. Egyúttal Vicente Zeballos eddigi igazságügyi minisztert nevezte ki új miniszterelnökévé. A közvélemény többségének támogatását maga mögött tudó elnök nem sokkal azután szánta el magát a lépésre, hogy a kongresszus (a parlament) – figyelmen kívül hagyta az általa kezdeményezett két bizalmi szavazást, és ehelyett hozzálátott az alkotmánybíróság szinte teljes újjáválasztásához.

A korrupcióval vádoltak visszavágtak

Vizcarra döntését éjszaka százak ünnepelték a kongresszus épülete előtt. A jogszerűen feloszlatott törvényhozás lázadó tagjai azonban nem voltak hajlandóak elhagyni az üléstermet, és folytatták az ülésezést, megszavazva az általuk „erkölcsileg alkalmatlannak” kikiáltott államfő leváltását.

A világ második legnagyobb rézkitermelőjének számító latin-amerikai ország belpolitikai helyzetét az utóbbi évben egyre ingatagabbá tette, hogy a kongresszusban a pénzmosás vádjával tíz hónapja letartóztatott Keiko Fijimori jobboldali pártja, a Népi Erő volt többségben. A sorozatos korrupciós botrányok ügyében több más vezető politikust is elítéltek már, az államfő pedig kilátásba helyezte előrehozott választások kiírását, hogy kiszorítsa hatalmi pozícióikból a jelenlegi törvényhozás tagjait.

Súlyosbodhat a politikai válság?

A hétfői fejlemények a Reuters hírügynökség szerint akár zavargásokhoz, összecsapásokhoz is vezethetnek az intézményi válságba süllyedő Peruban. Az alkotmánybíróság egy sor fontos ügyet készült tárgyalni a következő hónapokban, köztük a Fujimori szabadon bocsátására irányuló kérvényt, miközben még tart a nyomozás a brazil építőipari óriáscéghez, az Odebrechthez köthető, tiltott pártfinanszírozási ügyében.

Bár a testület hét tagjából hatnak ténylegesen lejárt a mandátuma, az elnök mellett elemzők és emberi jogi szervezetek is elsietettnek és kevéssé átláthatónak minősítették az új alkotmánybírák megválasztására irányuló parlamenti eljárást.

Keiko Fujimori az emberi jogok megsértése miatt börtönben ülő Alberto Fujimori volt államfő legidősebb lánya. Néhány tanácsadójával együtt tavaly októberben vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy törvényt szegve fogadtak el 1,2 millió dollárt (mintegy 370 millió forint) az Odebrecht brazil építőipari vállalattól és más vállalkozóktól Fujimori 2011-es elnökválasztási kampányának támogatására. Az Odebrecht perui állami megrendeléseket remélt ettől, de Fujimori 2011-ben és 2016-ban is veszített az elnökválasztáson.

Az Odebrecht-botrány szinte az összes latin-amerikai országot érinti. A cég vezetői beismerték, hogy több országban számos vezető politikust megvesztegettek dollármilliókkal.

(MTI)