Szijjártó Péter szerint számos közös pont van az USA és Magyarország külpolitikájában.
Magyarország épít az Egyesült Államokkal fenntartott, „nagyon erős” kapcsolataira, köztük Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök májusi találkozójának eredményeire és a Magyarországra települt amerikai vállalatok jelentette sikertörténetre ‒ jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Washingtonban, az Európai Politikai Elemzések Központjában (CEPA) a transzatlanti kapcsolatok erősítésének lehetőségeivel foglalkozó konferencián. A visegrádi országok kormányainak képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetésen felszólalva hozzátette: az Egyesült Államok is szerepet játszott abban, hogy Magyarország a legnagyobb gazdasági növekedést érte el az Európai Unióban.
Kitért arra, hogy ‒ mint azt a májusi csúcstalálkozón is megállapították ‒ Washington és Budapest politikájában számos közös pont található. Mindketten az egyik legfontosabb feladatnak tekintik a saját állampolgáraik és országuk megvédését, továbbá fenntartják a jogot annak eldöntésére, hogy ki léphet be az országba, kikkel akarnak együtt élni. Mindkét ország jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy meg tudja védeni a határait. Kérdésekre válaszolva hangoztatta, hogy
Mint mondta, a magyar kormány a kölcsönös tiszteletre alapozza a külpolitikáját. Minden ország nemzeti érdekeit tiszteletben kell tartani az új világrendben, és ez várható el Magyarországgal szemben is ‒ emelte ki.
Az amerikai-magyar viszony a régió szempontjából is fontos
Leszögezte, hogy a kelet-nyugati együttműködés erősödése egész Európa érdeke. Mint mondta, az Orbán-Trump találkozón is téma volt a közép- és kelet-európai térség szerepe a nemzetközi együttműködésben, így a transzatlanti kapcsolatokban. Megemlítette, hogy mindkét ország fontosnak tartja felemelni szavát a keresztény közösségek üldöztetése ellen számos konfliktustérségben.
A panelbeszélgetést vezető Edward Lucas, a CEPA alelnöke kiemelte, hogy az amerikai-magyar csúcstalálkozó az egész közép-európai régió számára fontos eredményeket hozott.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére számos nyugati ország növelte kereskedelmét Oroszországgal. Az energiabeszerzés többágúvá tételének, diverzifikálásának esetében pedig az uniós és amerikai partnerek is adósak az alternatívák megteremtésének segítésével.
Kitért a magyar miniszter a Három Tenger Kezdeményezésre is, amelynek célja, hogy az Európai Unió stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztéseket hajtsanak végre a Balti-, az Adriai és a Fekete-tenger térségében. Hangoztatta, hogy ennek az együttműködésnek is elsősorban akkor van értelme, ha tettek követik a szép szavakat.
Ukrajnával kapcsolatban Szijjártó Péter az mondta, hogy Magyarország bizakodóan tekint az új ukrán elnökkel folytatott együttműködésre, de tetteket vár Kijevtől. Az előző ukrán vezetés számos jogot elvett a magyaroktól, köztük csorbította az anyanyelvhasználat jogát ‒ tette hozzá. Leszögezte, hogy a magyar kormány nem kér pótlólagos jogokat számukra, csak azt, hogy a korábbiakat adják vissza.
A nyitóképen: Szijjártó Péter Washingtonban. (MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)
(MTI)
A külügyminiszter rámutatott, hogy a MOL és az MVM azeri beruházásai egészen új dimenziót jelentenek, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon.
„Ha brüsszeli kormány jön, az ukrán maffia átjáróháza lesz Magyarország” – kemény üzenet a választások előtt.
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Egyértelműen fogalmazott a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ biztonsági helyzete a második világháború lezárása óta nem volt olyan súlyos, mint most.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
A miniszterelnök megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezte az Európai Parlament keddi döntését.
Az informátor szerint egyértelmű, hogy Magyar Péter fogja megmondani, ki legyen a kiválasztott.
