„Csak egy új mozgalommal van esély arra, hogy megszólítsuk a csalódott, az eddigi pártoktól elfordult magyar választókat” – mondja Mózes Szabolcs a Mandinernek. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, újságíró – egyúttal lapunk publicistája is – most politikai pályára lép Összefogás nevű új, most zászlót bontott mozgalmával. Mózest a mozgalom céljairól és kihívásairól kérdeztük gyorsinterjúnkban.
Összefogás néven indítottak mozgalmat: miért is akarnak összefogni? Van olyan felfogás, miszerint a mai korban már nincs is nagyon szükség etnikai alapú önszerveződésre.
Az etnikai alapú politizálás továbbra is alapelvárás a magyar választók részéről, viszont érvényes, hogy a sikerhez már nem elég a kisebbségi agenda. Mindaddig, amíg a felvidéki magyarság megmaradásának feltételei nincsenek biztosítva, amíg fogy a közösség, amíg Dél-Szlovákia leszakadóban van, elvárás lesz az etnikai alapú érdekképviselet. Mi is ezt szeretnénk, az Összefogás pedig azért jön létre, mert a hagyományos pártok ezt nem tudták biztosítani. A Híd és az MKP stabilan 5% alatt teljesít, a választók egyre kisebb hányadát tudják megszólítani. Az egyetlen esély a 2020-as parlamenti bejutásukra egy választási koalíció megkötése lett volna, ezt viszont a Híd elutasította. Úgy éreztük, hogy
ez az esély pedig egy széles összefogásban ölthet testet. A választók összefogást akartak, személyi és tartalmi megújulással, ezt fogjuk megteremteni.
Már van egy Híd nevű szerveződés, ahogy egy magát Közösségnek nevező párt is a magyar szavazókat célozva. Nem tud már egyikük sem a magyar összefogás platformja lenni?
A felmérések és az idei választási eredmények alapján nem. Ha lett volna rá esélyük, nincs az Összefogás. Mozgalmunk reakció a jelenlegi kilátástalan helyzetre. Az elmúlt tíz év a politikai megosztottságról, a Híd és az MKP szembenállásáról, egymás leszalámizásáról szólt – ennek legfőbb áldozata pedig a felvidéki magyarság. Ennek kell véget vetni, összefogás nélkül nincs se képviselet, se program, se megmaradás. Dél-Szlovákia az elmúlt 30 év egyik legnagyobb vesztese, alig érkezett befektetés, a munkanélküliség magasabb az átlagosnál, a fizetések alacsonyak, gyenge a közlekedési, oktatási és egészségügyi infrastruktúra, közben pedig a népszámlálások szerint
Súlyos kihívások, melyekre senki sem tudott választ adni. Pedig a magyar érdekképviseletnek ezekre kellene felelnie.
Mi pontosan és mi akar lenni az Összefogás? Civil mozgalom? Platform? Fórum? Leendő párt? S ha párttá alakulnak, harmadik számú magyar erővé válnának vagy magukhoz szívnának 5+ százaléknyi magyar szavazót?
Az Összefogás egy politikai mozgalom, amely a parlamenti választásokon való indulás ambíciójával alakult. Csak egy új mozgalommal van esély arra, hogy megszólítsuk a csalódott, az eddigi pártoktól elfordult magyar választókat – ők vannak már többségben –, és hogy egy platformra tudjuk állítani az összefogásban érdekelt hiteles magyar politikusokat. Lehet, hogy merésznek tűnő terv fél év alatt teljesíteni a célt, de a magyar választók tényleg összefogást akarnak, és más esélyünk nincs: a Híd és az MKP külön-külön nem fogja tudni megugrani az 5%-ot. Ezt ők is tisztán látják, legfeljebb a 3%-os eredményre pályáznak, ami állami támogatást jelent. Ez viszont csak pár fizetett pártalkalmazott számára lehet cél, nem a magyar közösség számára.
Egyáltalán: csakis a magyar támogatók és szavazók meggyőzése a cél? Üzennek valamit a szlovák választóknak? Lehet közük az Összefogáshoz, vagy ez egy magyar belügy?
Értelemszerűen
nincsenek olyan illúzióink, hogy ezzel a programmal szlovák tömegeket is meg lehet szólítani. A szlovákokkal pártszinten kell együttműködni: a parlamentben, a kormányban. Korábban is ez volt a gyakorlat.
Ha párttá alakulnak, milyen viszonyra törekednek egyrészt az MKP-val, másrészt a Híddal?
Mindenkivel partneri viszonyra törekszünk, aki nyitott az összefogásra. Nem a szembenállás a cél.
Mózes Szabolcs és Orosz Örs
A szlovák politikai erők közül kiket tartanak potenciális ellenfeleiknek, illetve lehetséges barátaiknak, szövetségeseiknek?
Szlovákia és benne a magyar közösség érdeke az, hogy a jelenlegi kormány távozzon. A Smer 2006-tól szisztematikusan maffiaállamot épített, amely most omlik össze. Nem lehet partner a hagyományosan magyarellenes SNS és a Kotleba-féle neonáci párt sem. A magyar sajtóban olykor olyan interpretációk is megjelennek, hogy egy kormányváltás gyökeres fordulatot hozna a V4-es vagy a szlovák külpolitikában. Ez így nem állja meg a helyét,
Ezért is fontos, hogy a leendő kabinetben jelen legyen a magyar érdekképviselet, amely mindig a mérleg nyelve tudott lenni.
Hogyan, milyen eszközökkel akarják megszólítani az embereket és hogyan kívánnak mozgalmat építeni? A legközelebbi választásnak mindenképp nekifutnak Összefogásként?
Ha összegyűjtjük a bejegyzéshez szükséges 10 ezer aláírást és a következő három hónapban lesz igény az Összefogásra, akkor mindenképpen. Az embereket a tartalommal és az üzenettel lehet megszólítani, az összefogás üzenetével és azzal, hogy ez az egyetlen valós esély. Valódi program nélkül viszont ez teljesíthetetlen.
Személy szerint eddig újságíróként, illetve a Pozsonyi Magyar Szakkollégium vezetőjeként lett ismert, lapunknak is publicistája, illetve a magyar aktivizmusban eddig is részt vett. Lehet ennyifajta nyilvános szerepet egyszerre vinni, a közélettel kívülről, belülről és „oldalról” is foglalkozni? Mik a távlati céljai?
Értelemszerűen elemezni és kommentárokat írni mozgalmi emberként nem lehet, ilyenkor az ember tevékenysége válik elemzés tárgyává, így ezeket az aktivitásokat leállítottam. Ez így korrekt. A közösségi jellegű aktivitásokat viszont nem kell tartaléklángra kapcsolni, hiszen ettől lesz hiteles az érdekképviselet.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A szlovák kormány jóváhagyta a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot.
A sérült férfit végül a családja szállította kórházba.
A tettek nem támasztják alá az eddigi vádakat.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
