Figyelmeztetett a szenátor: titokzatos drónok repkednek New Jersey felett
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Az iráni hatóságok azt állítják, bizonyítani tudják, hogy a brit tanker iráni felségvizeken, rossz sávban hajózott be a szorosba.
Teherán kész tárgyalni Washingtonnal, de elvárja az Egyesült Államoktól, hogy előbb oldja fel az ellene hozott összes szankciót - erősítette meg Haszan Róháni iráni elnök keddi beszédében, amelyet az iráni állami televízió élőben közvetített.
Róháni a már ismert teheráni álláspontot fejtette ki újra beszédében. Gazdasági terrorizmusnak nevezte a Teherán elleni washingtoni szankciókat, és kitért a Hormuzi-szorosra is, leszögezve: elképzelhető, hogy az ott áthaladó hajók nincsenek biztonságban.
„Szorost szorosért! Olyan nincs, hogy a Gibraltári-szoros számunkra nem hajózható szabadon, mások viszont megtehetik ezt a Hormuzi-szorosban” – tette hozzá Róháni, a július 19-én az irániak által a Hormuzi-szorosban feltartóztatott, brit Stena Imperio olajszállító hajóra utalva.
Az iráni hatóságok azt állítják, dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy a brit tanker iráni felségvizeken, rossz sávban hajózott be délről a Hormuzi-szorosba, és lefoglalása jogszerű válasz volt arra, hogy a brit királyi tengerészgyalogság július elején Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót. London szerint a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.
Az iráni-amerikai viszony azt követően vált feszültté, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egyoldalúan kilépett a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkuból, amelyben Irán nukleáris programjának korlátok közé szorítását ígérte a szankciók feloldásáért cserébe. Washington ezt követően újra életbe léptette a felfüggesztett büntetőintézkedéseket. Az atomalku felmondásának egyéves évfordulóján Róháni jelezte, hogy az iszlám köztársaság is fokozatosan eláll a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítésétől. Irán azóta meg is tette: májusban bejelentette, hogy nem tartja be az alacsonyan dúsított uránkészletnek és a nehézvízkészletnek az egyezmény által engedélyezett szintjét, majd július 8-án azt is közölte, hogy a megengedett szint felett, 4,5 százalékosra dúsít uránt.
(MTI)