A szövevényes játszma egy másik fontos szereplője a Soros Györgyhöz több szálon is kötődő korábbi libanoni kulturális miniszter Ghasszán Szalamé, aki jelenleg az ENSZ líbiai különmegbízottja és a Central European University politikaitudományi képzése felügyelőbizottságának tagja.xxvi Szalamé 2017 júniusi kinevezésekor az InsideOver olasz portál már arról cikkezett, hogy az ENSZ Soros emberét küldi Líbiába.xxvii Salamé úgy tűnik megszolgálja a bizalmat, hiszen elérte, hogy a Biztonsági Tanács ne ítélje el Haftárt, még a polgári célpontok, valamint a migráns befogadóközpont megtámadása miatt sem.xxviii Az InsideOver elemzője legutóbb arra is felhívta a figyelmet, hogy Szalamé békítő manőverei rendszerint Haftár katonai akcióival zárulnak.xxix
Líbia nagyvárosainak többsége mindenesetre csendes. Ám amint erre vonatkozó politikai kijelentést tesznek, Haftár tábornok rendszerint újabb „terrorellenes” offenzívába kezd. A lélekvesztőkön szinte kizárólag szubszaharai és dél-ázsiai gazdasági migránsok érkeznek Európába, miként 2015-ben is a kelet-Balkán felől érkező szíreket hetek alatt felváltották az irakiak, afganisztániak, bangladesiek és pakisztániak. Líbiából Tunézia felé a szárazföldön szinte nincs mozgás.
Az ENSZ és a párizsi kormányzat elsődleges célja Líbia vonatkozásában a Róma és az Al-Szarrádzs-kormány közötti megállapodás hiteltelenítése.xxx Ennek érdekében a helyi kulcsember, Haftár tábornok mindent megtesz, hogy az ott tartózkodó gazdasági migránsok háborús menekültekké váljanak. A hangulatkeltésbe természetesen az AVAAZ online szavazatgyűjtő portál is beszállt, amely "EU: Stop a Líbiával kötött halálos megállapodásra!" (EU: Stop the Deadly Deal with Libya!) elnevezésű kampányával manipulálja európai polgárokat.xxxi A törékeny államokban a krízisek kirobbantása, a gazdaságilag erős, liberális Európában a közvélemény manipulálása ugyan azt a célt szolgálja, hogy nemzetfeletti érdekek szolgálatát kényszerítse szuverén államokra.
Az álhumanista globalizmus áldozatgyáraiban az emberéleteket az ideológia terjesztéséhez szükséges „járulékos veszteségként” könyvelik el. Líbia esete tehát nem egyedi, hiszen a konfliktus gerjesztésének és fenntartásának stratégiája Jemenben, Szíriában és Líbiában ugyanazon eszközökkel dolgozik. E stratégia főbb lépései: a polgárháborúnak titulált fegyveres konfliktus kirobbantása, fenntartása, a rendezés megakadályozása, a menekültek és migránsok Európába szállítása és ennek érdekében a két jogi kategória összemosása, valamint az európai politikai folyamatok befolyásolása.