Ocasio-Cortez és a többiek: itt van Amerika újbalos nőbrigádja

Négy nő. Színes a bőrük. Hármuk szülei más országokban, más kontinenseken születtek. Ketten muszlimok, ketten az Amerikai Demokratikus Szocialisták tagjai. Mindannyian első ciklusukat töltik a washingtoni Képviselőházban, „természetesen” ki nem állhatják Trumpot, aki úgy tweetelt róluk az utóbbi hetekben, mintha muszáj volna – ők a Squad, amely magyarul osztagot jelent, de talán nem ferdítünk nagyot, ha a szocialista érzelmű tagokra való tekintettel a továbbiakban csak a Brigádként hivatkozunk rájuk.

A Brigád tehát négy fiatal demokrata képviselőnőből áll, akik a 2018-as választások során nyerték el mandátumukat a Képviselőházban. Azóta szinte folyamatosan a figyelem középpontjában állnak. Ez egyrészt abból következik, hogy

mint amit a választók a demokratáktól megszoktak: ilyen például a megújuló energiaforrások használata vagy éppen a bevándorlás – ezt később alaposabban is körüljárjuk. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy ezek a képviselőnők már teljes természetességgel használják a közösségi médiát kommunikációra: Alexandria Ocasio-Corteznek, a Brigád talán legismertebb tagjának több mint ötmillió követője van a Twitteren, majdnem kétszer annyi, mint a Képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak.

És persze feltűnőek. Vegyük például Ilhan Omart, a szomáliai Mogadishuban született képviselőnőt, aki az iszlám előírásainak megfelelően fejkendőben látogatja a washingtoni képviselőházi üléseket. Rashida Tlaibbal, a Brigád egy másik tagjával együtt történelmi szerepük van a Képviselőház történetében: előttük még nem volt muszlim női tagja a testületnek. A palesztin származású Tlaib ugyan nem hord fejkendőt, viszont

Ayanna Pressley, a Brigád harmadik tagja az első színes bőrű nő volt, akit szövetségi képviselővé választottak Massachusettsből, míg a Puerto Rico-i szülőktől New Yorkban született Alexandria Ocasio-Cortez a valaha volt legfiatalabb képviselőnő a házban, hiszen mindössze 29 éves volt, amikor esküt tett idén januárban. Róla érdemes több szót ejtenünk, hiszen ő tekinthető a Brigád vezéregyéniségének – még Trump is hivatkozik a társaságra úgy, hogy „AOC plusz három”.

AOC egyetemi táncos videója is téma lett az amerikai nyilvánosságban

Bronxból a Capitol Hillre

Ocasio-Cortez felbukkanását jóformán csak közhelyekkel lehetne jellemezni:

és a többi. Mesébe illő történet az övé: a szülők Amerikába jönnek szerencsét próbálni Puerto Ricóból, New York kétes hírű negyedében, Bronxban telepednek le. 1989-ben megszületik az első gyermek, Alexandria, nem sokkal később pedig Gabriel is. A család néhány év múlva tehetősebb környékre költözik, nem utolsó sorban a jobb iskolák miatt.

A fiatal Alexandria nagyon szorgalmas az iskolában, különösen a biológia érdekli. Tizenhét éves korára elég pénzt szed össze ahhoz, hogy a bostoni egyetemen folytassa tanulmányait biokémia szakon. Elsőéves korában elveszíti az édesapját, ami különös erőt ad neki a tanuláshoz. Nem sokkal később szakot vált, nemzetközi kapcsolatokat és közgazdaságtant kezd hallgatni, részmunkaidőben pedig Edward Kennedy szenátor irodájában dolgozik. Az apa elvesztése után a család nehéz anyagi helyzetbe kerül, Alexandria pedig egy manhattani bárban vállal munkát, hogy besegíthessen a lakáshitel törlesztésében. És

Alexandria Ocasio-Cortez talán soha nem lett volna országosan ismert politikus, ha az öccse titokban „be nem nevezi” egy új demokrata jelölteket kereső szervezet, a Brand New Congress „castingjára”. A szervezet alkalmasnak találta Ocasio-Cortezt, akit 2016 őszén átfogó média- és politikai tréningen képeztek ki a demokrata előválasztáson való részvételre. A következő hónapokban ő és csapata széleskörű PR-tevékenységet folytattak a képviselőnő leendő választókerületében: kapcsolatba léptek a különböző helyi közösségekkel, országos mozgalmak bronxi csoportjaival, sőt, Ocasio-Cortez még egy ramadánt is végigböjtölt a queensi muszlimokkal.

És hogy mi lett az eredmény? Alexandria Ocasio-Cortez a demokrata párti előválasztáson magabiztos fölénnyel legyőzte Joseph Crowley-t, aki hosszú éveken keresztül volt New York 14-es választókörzetének képviselője Washingtonban. Az előválasztási győzelem után Ocasio-Corteznek már nem kellett sokat aggódnia a képviselőházi hely miatt – választókörzetében négyből háromszor a demokraták győznek. Ocasio-Cortez nem csak fiatal korával hívta fel magára a figyelmet a demokraták között, hanem azzal is, hogy

Ennek a kijelentésnek a hallatán persze egymással karöltve rezzennek össze demokraták és republikánusok (és talán azoknak az országoknak a polgárai is, ahol ténylegesen kipróbálták a szocializmust), de a New Yorker portrécikke szerint a fiatal amerikaiak – akik a legutóbbi gazdasági válság idején nőttek fel – közel sincsenek annyira odáig a kapitalizmusért, mint az idősebb generációk. Ocasio-Cortez demokratikus szocializmusa többek között tizenöt dolláros minimálórabért és garantált foglalkoztatást is tartalmaz.

Zöld új deallel kampányol AOC

Balra át

Említettük, hogy a Brigád tagjai a múltban demokratákhoz képest is szokatlanul „progresszív”, baloldali ötleteikkel, magatartásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Ilyen volt például az Ocasio-Cortez nevével fémjelzett Green New Deal, amely a nagy történelmi előképhez hasonlóan

annak érdekében, hogy az megfeleljen a klímaváltozás által támasztott kihívásoknak. Mint ahogy a keynesi New Deal sem csak egy „egyszerű” gazdaságpolitikai reformcsomag volt, a Green New Deal sem elégszik meg azzal, hogy vízerőművekről és vászonszatyrokról beszéljen: a társadalmi igazságosság nemes gondolata is megjelenik benne; megállapítja, hogy a gazdasági és energiaügyi átállás során különös tekintettel kell lenni az őslakosokra, bevándorlókra, idősekre, nőkre, fiatalokra és az összes létező sérülékeny csoportra. A Green New Deal olyan tájidegen intézményeket is meghonosítana az Egyesült Államokban, mint például az általános társadalombiztosítás vagy az ingyenes felsőoktatás – a paternalista Közép-Európában ezek persze „természetesek”, a tengerentúlon viszont hosszú ideje a szociálpolitikai viták középpontjában állnak.

Trump persze kigúnyolta a Green New Dealt egy kampányrendezvényen.

– mondta, utalva a különböző megújuló energiaforrások menettartási problémáira. A Brigád (és főleg Ocasio-Cortez) nem is a Green New Deallel húzta ki a gyufát az elnöknél, akiről köztudott, hogy nem különösebben érintik meg a klímaváltozással kapcsolatos kihívások és problémák – leszámítva egyet: a migrációt.

Emberi jogok és koncentrációs táborok

Donald Trump és a Brigád júliusi pengeváltásának alapja az volt, hogy a négy képviselőnő nem szavazta meg azt a törvényt, amely 4,6 milliárd dolláros keretet biztosított volna határrendészeti feladatokra. A Brigád tagjai homlokegyenest mást gondolnak a határőrizet kérdéséről, mint az elnök, aki már évek óta ígéri a falat a mexikói határra. Szerintük meg kellene szüntetni a U.S. Immigration and Customs Enforcement (ICE) nevű ügynökséget, amelynek feladata többek között a határ- és vámellenőrzés, az illegális bevándorlók megfigyelése és a terrorizmus elleni küzdelem is. Az ICE megszüntetése egyébként nem az ő ötletük; az ezt követelő mozgalom azután indult a Twitteren, hogy kiderült: a menedékkérő vagy bevándorló gyerekeket elválasztják szüleiktől a menekülttáborokban.

Ocasio-Cortez szerint „egy olyan ügynökséget, amely rendszeresen és több ízben is megsérti az emberei jogokat, nem lehet megreformálni.” A képviselőnő szerint

Hozzátette: az őslakosok leszármazottainak – a latinóknak – kivételt kellene képezniük a bevándorlási törvények hatálya alól, hiszen Amerika valamikor az ő földjük volt. Ezzel még a demokratákon belül is kisebbségben maradtak, Ocasio-Corteznek pedig volt is egy csörtéje a korábban említett Nancy Pelosival a Twitteren.

Ocasio-Cortez korábban azt mondta: „Az Egyesült Államok koncentrációs táborokat működtet a déli határainknál, mert azok bizony azok”. Egy holokauszt-túlélő válaszul meghívta a képviselőnőt az auschwitzi koncentrációs táborba, de az végül visszautasította a meghívást. Néhány nappal később pedig napvilágra került néhány felvétel Ocasio-Cortez – a fotós szerint 2018-ban bemutatott – performanszáról, amelynek keretében

A képsorok persze nem arattak osztatlan sikert az amerikai politika ügyes-bajos dolgai iránt érdeklődők körében, néhányan azzal vádolták meg Ocasio-Cortezt, hogy nem a tornillói sátorváros, hanem egy üres parkoló kerítése láttán szöktek könnyek a szemébe.

Így néz ki a rasszizmus

Július közepére talán csillapodtak is volna az indulatok a határrendészeti kérdések körül, csakhogy július 14-én kora délután Trump elnök billentyűzethez kapott és a következőket írta a Twitterre: „Milyen érdekes, hogy azok a »progresszív« demokrata képviselőnők [tehát a Brigád], akik eredetileg olyan országokból származnak, ahol a kormányok katasztrofálisak és a világon a legkorruptabbak (már ha van egyáltalán működő kormányuk), most hangosan és erőszakosan magyarázzák az amerikaiaknak, a világ legnagyszerűbb és legerősebb nemzetének, hogy hogyan kell kormányozni. Miért nem mennek vissza és segítenek rendet tenni ezeken a bűn által fertőzött helyeken, ahonnan jöttek? Aztán jöjjenek vissza és mutassák meg, hogyan kell csinálni. […]”

Aligha meglepő módon

Ayanna Pressley azt írta: „Így néz ki a rasszizmus. A demokrácia pedig úgy néz ki, mint mi. […]”

Rashida Tlaib 14-én, Ilhan Omar 16-án tweetelte, hogy ideje volna eltávolítani az elnököt a hatalomból – erre legutóbb július végén, a Mueller-jelentés kapcsán történt (sikertelen) kísérlet. A Brigád és Trump elnök bizonyosan folytatni fogja még csörtéit – különös tekintettel a közelgő 2020-as elnökválasztási kampányra.

A nyitóképen: a Brigád tagjai tartanak sajtótájékoztatót Washingtonban. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo