Tüntetők törtek be egy rendőrőrs udvarára.
Hongkongiak tízezrei tiltakoztak a növekvő kínai befolyás ellen szombaton, a demokráciapárti tüntetők egy csoportja leszedett rúdjáról egy kínai zászlót és a Viktória-kikötőnél vízbe dobta azt.
Békésnek indult, összecsapás lett a vége
A megmozdulás résztvevői általános sztrájkra szólítottak fel, és barikádokat emeltek az utcákon. A tüntetők elsősegélysátrakkal és sisakokkal készültek a demonstrációra, okulva az előző tiltakozásokat jellemző összecsapásokból. A környékbeli üzlettulajdonosok a megmozdulásokat kísérő erőszaktól tartva korábban bezárták boltjaikat. A rendőrség beszámolt róla, hogy egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül.
A hatóságok egy ideig nem léptek közbe, azonban ahogy az est leszállt, több száz rohamrendőr jelent meg az utcákon. A tüntetők kukákat, barikádokat gyújtottak fel és megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal és paprikasprayvel válaszoltak. A tiltakozók új taktikát követve szétszéledtek a rendőri fellépés láttán, majd egy másik helyszínen újra összeverődtek. Többeket előállítottak. A szervezők szerint 120 ezren vettek részt a megmozduláson, míg a rendőrség 42 ezerre becsülte a tiltakozók számát.
A hongkongi kormány közleményében „határozottan elítélte a radikális tüntetőket”. Eközben fehéret viselő emberek ezrei gyűltek össze egy parkban ellentüntetésre, hogy támogatásukról biztosítsák a rendőrséget. Transzparenseiken békét követeltek. A szervezők szerint ezen az összejövetelen 90 ezren vettek részt, míg a rendőrség 26 ezerre tette számukat. Arra, hogy a kínai hadsereg hongkongi helyőrsége bevethető a tüntetések megfékezésére, az utóbbi időben történtek utalások kínai részről, de Hua Csun-jing külügyi szóvivő pénteken alaptalan és félelemkeltő szóbeszédnek nevezte ezt.
Egyelőre nincs erőszak vasárnap
A vasárnap kora délután kezdődött felvonulás eddig békésen zajlik, a rendőrség azonban felkészült az összecsapásokra is, vízágyút felállítva a menet útjába eső rendőrállomás védelmére, az előző napi összecsapások során ugyanis egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül. Nem első alkalom, hogy a tiltakozók a rendőrség épületeit vették célba. A hatóságokkal szembeni bizalmatlanság és elégedetlenség egyre nő a demonstrálók körében, miután az elmúlt hónapokban több esetben történtek erőszakos összecsapások a rendőrök és a tüntetők között.
Hongkongban június 9-én kezdődtek tüntetések a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen. Ez lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatású terület olyan feleknek – egyebek mellett Tajvannak és Kínának – adjon ki szökevényeket, melyekkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. Az azóta felfüggesztett tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel azt. A törvénytervezet Kína növekvő befolyásának és a demokrácia csorbításának jelképévé vált.
Azonban a hongkongi kormány hiába döntött annak felfüggesztéséről, a megmozdulások nem csillapodtak. A tüntetők további követelésekkel álltak elő, köztük közvetlen választások rendezésével és a rendőrségi túlkapások kivizsgálásával.
Hongkong vezetőjét egy Peking-párti bizottság választja. A városállam 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától, és az egy ország, két rendszer elve alapján széleskörű autonómiát élvez. A Hongkongi Közvélemény-kutató Intézet friss felmérése szerint a lakosság 70 százaléka elégedetlen a kormánnyal, és 60 százaléka nem bízik benne.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
