A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Az Új-Zélandon talált maradványok tanúsága szerint nagyjából 1,6 méteres és 80 kilogrammos lehetett az állat.
A fosszíliákat az ország Déli-szigetén fedezték fel tavaly - írta szerdai közleményében a christchurchi Canterburyi Múzeum. A 66-56 millió évvel ezelőtt élt röpképtelen madár maradványai újabb taggal gazdagították Új-Zéland gigantikus, kihalt élőlényeinek családját, melynek tagja már a világ legnagyobb papagája, egy hatalmas sas, egy óriási denevér, valamint a moa nevű futómadár.
A pingvinszörny kövületeit 2018-ban fedezte fel egy amatőr paleontológus. A Canterburyi Múzeum és a frankfurti Senckenberg Természettudományi Múzeum szakértői elemezték a csontokat és azt állapították meg, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, melynek a Crossvallia waiparensis nevet adták.
A faj legközelebbi ismert rokona a Crossvallia unienwillia, amely körülbelül ugyanakkor élhetett, megkövesedett maradványait 2000-ben fedezték fel az antarktiszi Cross Valley-ben. A Canterburyi Múzeum kurátora, Paul Scofield elmondta, hogy a rokon fajokhoz tartozó madarak fosszíliáinak feltárása Új-Zéland és az Antarktisz szoros kapcsolatát bizonyítja.
„Amikor a Crossvallia fajok éltek, az Antarktisz képe nagyon eltért a maitól: a jeges kontinest erdők borították és az éghajlata sokkal melegebb volt” – magyarázta.
A ma élő pingvinfajok legnagyobbika a császárpingvin, egyedei 1,3 méteresre is megnőnek, súlyuk a 23 kilogrammot is elérheti.
(képünk illusztráció)
(MTI)