Emberméretű őspingvint azonosítottak

2019. augusztus 14. 11:14

Az Új-Zélandon talált maradványok tanúsága szerint nagyjából 1,6 méteres és 80 kilogrammos lehetett az állat.

2019. augusztus 14. 11:14

A fosszíliákat az ország Déli-szigetén fedezték fel tavaly - írta szerdai közleményében a christchurchi Canterburyi Múzeum. A 66-56 millió évvel ezelőtt élt röpképtelen madár maradványai újabb taggal gazdagították Új-Zéland gigantikus, kihalt élőlényeinek családját, melynek tagja már a világ legnagyobb papagája, egy hatalmas sas, egy óriási denevér, valamint a moa nevű futómadár.

A pingvinszörny kövületeit 2018-ban fedezte fel egy amatőr paleontológus. A Canterburyi Múzeum és a frankfurti Senckenberg Természettudományi Múzeum szakértői elemezték a csontokat és azt állapították meg, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, melynek a Crossvallia waiparensis nevet adták.

A faj legközelebbi ismert rokona a Crossvallia unienwillia, amely körülbelül ugyanakkor élhetett, megkövesedett maradványait 2000-ben fedezték fel az antarktiszi Cross Valley-ben. A Canterburyi Múzeum kurátora, Paul Scofield elmondta, hogy a rokon fajokhoz tartozó madarak fosszíliáinak feltárása Új-Zéland és az Antarktisz szoros kapcsolatát bizonyítja.

Amikor a Crossvallia fajok éltek, az Antarktisz képe nagyon eltért a maitól: a jeges kontinest erdők borították és az éghajlata sokkal melegebb volt” – magyarázta.

A ma élő pingvinfajok legnagyobbika a császárpingvin, egyedei 1,3 méteresre is megnőnek, súlyuk a 23 kilogrammot is elérheti.

(képünk illusztráció)

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2019. augusztus 15. 01:36
"Új-Zélandon az emlősöket csak néhány denevérfaj képviselte, nagyméretű hüllők sem éltek a szigeteken: így a szárazföldi gerinces fajok nagy részét a madarak adták. Mintegy tíz röpképtelen moafaj élt a két szigeten: közülük a „legkisebbek” alig 1 méter magasak és 18 kg tömegűek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3,6 métert, tömegük pedig a 230 kg-ot. Ennek a különös ökoszisztémának a csúcsragadozója egy óriási sasszerű ragadozómadár (Haast-féle sas) volt, amely a levegőből vadászott a moákra." "A mai világunkban természetesnek vesszük, hogy a nagy testű emlősök hazája Afrika, az egzotikus állatoké pedig Földünk valamely eldugott szigete, sarka. A fentiek ismeretében viszont már ez a természetellenes: a nem is nagyon távoli múltban a vadbőség és az egzotikus állatvilág nem egy földrész vagy néhány sziget „privilégiuma” volt, hanem általános jelenség. Ezt már Alfred Russel Wallace, a híres brit természettudós is észrevette a 19. században. Szerinte „zoológiai értelemben elszegényedett világban élünk, amiből a leghatalmasabb, legfélelmetesebb és legkülönösebb alakok nemrégiben tűntek el”.[11]" "Az egyes földrészeken más időben következett be A késő pleisztocén kihalási hullám mintegy 40-10 000 évvel ezelőtt játszódott le, viszont az időintervallumon belül az egyes földrészeken más és más időpontokban: Ausztráliában mintegy 40 000 évvel ezelőtt; Európában mintegy 12 000 évvel ezelőtt; Amerikában mintegy 11 000 évvel ezelőtt; Madagaszkáron mintegy 1500 évvel ezelőtt; Új-Zélandon mintegy 800 évvel ezelőtt." "A pleisztocénben élt óriások eltűnése a nagy kihalások egyik legérdekesebb talánya. Három fő elmélettel próbálják magyarázni ezt a kihalási hullámot: a terjeszkedő ember túlzott vadászata, klímaváltozás és járványok is okozhatták." https://hu.wikipedia.org/wiki/Pleisztoc%C3%A9n_megafauna
annamanna
2019. augusztus 15. 01:29
Újra szaporodik a kakariki karaka, a világ legbutább szárnyasának, az új-zélandi kakamadárnak egy közeli rokona https://444.hu/2019/07/18/ujra-szaporodik-a-kakariki-karaka-a-vilag-legbutabb-szarnyasanak-az-uj-zelandi-kakamadarnak-egy-kozeli-rokona "Ausztráliában és Új-Zélandon iszonyú komolyan veszik, hogy nem lehet semmilyen biológiai anyagot bevinni az országba, de tényleg egy szelet sajtot vagy almát sem. A repülőgépen, a leszállás előtt lejátszanak egy filmet (vagy legalább is 2010 körül, amikor arra jártam, lejátszottak), amiben talán ha 2 másodperc szó van arról, hogy nem szabad mondjuk kokaint becsempészni, majd 15 perc arról, hogy ALMÁT, semmiképpen sem szabad, tehát az ALMÁT ki kell dobni a repülőtéren legkésőbb az a külön erre rendszeresített szemetesbe, és akinél ALMÁT találnak, annak vége ott helyben, az ügyvédjét sem hívhatja fel. Az ausztrál és az új-zélandi természetes környezet több körben súlyosan megszenvedte az európaiak megjelenését (ez ügyben ajánlom például az „Újra szaporodik a kakariki karaka, a világ legbutább szárnyasának, az új-zélandi kakamadárnak egy közeli rokona” című cikk elolvasását), és például egy európai kórokozó megjelenése még óriási pusztítást tudna végezni akár az állat, akár a növényvilágban." https://444.hu/2019/08/14/bortonbe-mennek-a-sertestenyesztok-akik-samponos-flakonban-csempesztek-ausztraliaba-a-dan-disznospermat
Dorset Naga
2019. augusztus 14. 21:34
Az is buzi-e volt? :)))))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!