A prágai hatóságok letakartatták Ivan Konyev szovjet marsall köztéri szobrát

2019. augusztus 30. 16:43

A szobor körüli események éles vitákat váltottak ki a cseh-orosz kapcsolatokban is.

2019. augusztus 30. 16:43

Letakartatta Ivan Konyev szovjet marsallnak, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát pénteken a cseh főváros illetékes kerületének polgármesteri hivatala.

A cseh közéletben és a cseh-orosz kapcsolatokban is éles vitákat kiváltó emlékmű letakarását Ondrej Srámek, a 6. kerület polgármesteri hivatalának szóvivője azzal indokolta, hogy a szobrot, amelyet az utóbbi években több ízben is vörös festékkel öntöttek le, meg akarják védeni az újabb támadások elől.

Az állványzatra szerelt ponyva azonban alig két órán át bírta ki, mert egy ismeretlen személy leszakította. A hatóságok közölték, hogy estig a szobrot újra letakarják. „Az emlékmű addig marad letakarva, míg nem rendeződik véglegesen az a vita, hogy hol is legyen. A mostani eset is mutatja, hogy milyen indulatokat kelt a szobor” – pontosította a polgármesteri hivatal álláspontját a szóvivő. Megjegyezte, hogy a ponyva leszakítását már vizsgálja a rendőrség. A polgármesteri hivatal szeretné, ha a szobor máshová, lehetőleg a szovjet nagykövetség kertjébe kerülne.

Előzmények

Ivan Konyev marsall a Vörös Hadsereg első ukrán frontjának parancsnoka volt, amelynek katonái 1945 május 9-én felszabadították Prágát a náci megszállás alól.

A prágai Konyev-szobrot legutóbb a múlt héten öntötte le vörös festékkel egy ismeretlen elkövető, s azt írta rá, hogy „vérengző”, „sosem felejtünk”, illetve az 1956, 1961 és az 1968-as évszámokat a korabeli magyarországi, berlini és csehszlovákiai eseményekre célozva. Ivan Konyev irányította ugyanis Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését, s több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. A szobrot néhány napja önkéntesek megtisztították a festéktől.

Ivan Konyev marsall szobrát 1980. május 9-én állították fel a prágai Dejvická téren. A rövid eredeti felirat arra emlékeztette a közvéleményt, hogy a marsall volt a Vörös Hadsereg Prágát felszabadító egységeinek főparancsnoka.

Új táblák

A prágai 6. kerület polgármesteri hivatala tavaly augusztusban, a Varsói Szerződés hadseregei csehszlovákiai bevonulásának 50. évfordulója alkalmával a régi tábla mellé egy újat is elhelyezett, amelyen a marsall 1956-os magyarországi, 1961-es berlini és 1968-as csehszlovákiai szerepére is emlékeztetnek.

A prágai szovjet nagykövetség, valamint a cseh történészek és a sajtó egy része is helytelenítették a kiegészítő táblát, mert szerintük a szobor Konyev 1945-ös szerepére emlékeztet, s nincs összefüggésben későbbi szerepvállalásaival.

Prága belvárosi polgármesteri hivatala néhány hónapja az Óvárosi városháza tornyának a faláról is leszereltette azt az 1945-ben állított emléktáblát, amely szintén a szovjet hadsereg felszabadító szerepére emlékeztetett. Bár a tábla levételét annak restaurálásával indokolták, Zdenek Hrib kalózpárti főpolgármester a közelmúltban bejelentette, hogy már nem kerül vissza a helyére, hanem a fővárosi múzeumban helyezik el. Hrib szerint ez a tábla is pontatlan történelmi adatokat tartalmaz.

A Konyev-szobor körüli események éles vitákat váltottak ki a cseh-orosz kapcsolatokban is. Több prágai sajtóvélemény szerint egyebek között ez is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.

(MTI)

(A kép forrása: hirado.hu)

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vainamoinen
2019. szeptember 01. 13:43
Fel kellett volna robbantani
Vucli Tóbiás
2019. augusztus 31. 22:51
Konyev '45-ös és '56-os vagy '68-as szereplése ugyanarról szól: a szovjet birodalomépítésről. Nem a felszabadítás volt a cél, hanem a foglalás. '45 és '56 között a kelet-európai államokból kb. akkora vagy nagyobb összeget vont ki a SZU, mint amekkora a Marshall-segély volt. '89-ben a szovjet tábornoki kar szemrehányást tett Gorbacsovnak: ha veszni hagyja Kelet-Európát, veszni hagyja a 2. világháború gyümölcseit. A 2. világháború szovjet részről befektetés volt: emberéletet áldozott, cserébe magánál (akkor még) fejlettebb területeket gyarmatosított. Sztálin megtartott mindent, amit a Molotov--Ribbentrop-paktummal megszerzett. Ne állítsuk, hogy a német megszállás jó volt. De lehetőleg azt se, hogy a szovjet megszállás lett volna az. Az pedig, hogy kis államok kiszolgáltatottak a nagy szomszédoknak, nem meglepetés. A versailles-i békerendszer logikus következménye mindkét megszállás.
annamanna
2019. augusztus 31. 15:42
"ha a szobor máshová, lehetőleg a szovjet nagykövetség kertjébe kerülne." Prágában még működik a szovjet nagykövetség? Talán még 6. Lenin is él, ott bujdosik.
Tehetős Totó
2019. augusztus 31. 13:20
Konyec Iván?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!