A prágai hatóságok letakartatták Ivan Konyev szovjet marsall köztéri szobrát

2019. augusztus 30. 16:43

A szobor körüli események éles vitákat váltottak ki a cseh-orosz kapcsolatokban is.

2019. augusztus 30. 16:43

Letakartatta Ivan Konyev szovjet marsallnak, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát pénteken a cseh főváros illetékes kerületének polgármesteri hivatala.

A cseh közéletben és a cseh-orosz kapcsolatokban is éles vitákat kiváltó emlékmű letakarását Ondrej Srámek, a 6. kerület polgármesteri hivatalának szóvivője azzal indokolta, hogy a szobrot, amelyet az utóbbi években több ízben is vörös festékkel öntöttek le, meg akarják védeni az újabb támadások elől.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyarországon már senkinek sem kell félnie: személyesen Orbán Viktor lépett oda a megtámadott hírességek mellé

Magyarországon már senkinek sem kell félnie: személyesen Orbán Viktor lépett oda a megtámadott hírességek mellé
Tovább a cikkhezchevron

Az állványzatra szerelt ponyva azonban alig két órán át bírta ki, mert egy ismeretlen személy leszakította. A hatóságok közölték, hogy estig a szobrot újra letakarják. „Az emlékmű addig marad letakarva, míg nem rendeződik véglegesen az a vita, hogy hol is legyen. A mostani eset is mutatja, hogy milyen indulatokat kelt a szobor” – pontosította a polgármesteri hivatal álláspontját a szóvivő. Megjegyezte, hogy a ponyva leszakítását már vizsgálja a rendőrség. A polgármesteri hivatal szeretné, ha a szobor máshová, lehetőleg a szovjet nagykövetség kertjébe kerülne.

Előzmények

Ivan Konyev marsall a Vörös Hadsereg első ukrán frontjának parancsnoka volt, amelynek katonái 1945 május 9-én felszabadították Prágát a náci megszállás alól.

A prágai Konyev-szobrot legutóbb a múlt héten öntötte le vörös festékkel egy ismeretlen elkövető, s azt írta rá, hogy „vérengző”, „sosem felejtünk”, illetve az 1956, 1961 és az 1968-as évszámokat a korabeli magyarországi, berlini és csehszlovákiai eseményekre célozva. Ivan Konyev irányította ugyanis Magyarországon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését, s több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. A szobrot néhány napja önkéntesek megtisztították a festéktől.

Ivan Konyev marsall szobrát 1980. május 9-én állították fel a prágai Dejvická téren. A rövid eredeti felirat arra emlékeztette a közvéleményt, hogy a marsall volt a Vörös Hadsereg Prágát felszabadító egységeinek főparancsnoka.

Új táblák

A prágai 6. kerület polgármesteri hivatala tavaly augusztusban, a Varsói Szerződés hadseregei csehszlovákiai bevonulásának 50. évfordulója alkalmával a régi tábla mellé egy újat is elhelyezett, amelyen a marsall 1956-os magyarországi, 1961-es berlini és 1968-as csehszlovákiai szerepére is emlékeztetnek.

A prágai szovjet nagykövetség, valamint a cseh történészek és a sajtó egy része is helytelenítették a kiegészítő táblát, mert szerintük a szobor Konyev 1945-ös szerepére emlékeztet, s nincs összefüggésben későbbi szerepvállalásaival.

Prága belvárosi polgármesteri hivatala néhány hónapja az Óvárosi városháza tornyának a faláról is leszereltette azt az 1945-ben állított emléktáblát, amely szintén a szovjet hadsereg felszabadító szerepére emlékeztetett. Bár a tábla levételét annak restaurálásával indokolták, Zdenek Hrib kalózpárti főpolgármester a közelmúltban bejelentette, hogy már nem kerül vissza a helyére, hanem a fővárosi múzeumban helyezik el. Hrib szerint ez a tábla is pontatlan történelmi adatokat tartalmaz.

A Konyev-szobor körüli események éles vitákat váltottak ki a cseh-orosz kapcsolatokban is. Több prágai sajtóvélemény szerint egyebek között ez is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.

(MTI)

(A kép forrása: hirado.hu)

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vainamoinen
2019. szeptember 01. 13:43
Fel kellett volna robbantani
Válasz erre
2
0
Vucli Tóbiás
2019. augusztus 31. 22:51
Konyev '45-ös és '56-os vagy '68-as szereplése ugyanarról szól: a szovjet birodalomépítésről. Nem a felszabadítás volt a cél, hanem a foglalás. '45 és '56 között a kelet-európai államokból kb. akkora vagy nagyobb összeget vont ki a SZU, mint amekkora a Marshall-segély volt. '89-ben a szovjet tábornoki kar szemrehányást tett Gorbacsovnak: ha veszni hagyja Kelet-Európát, veszni hagyja a 2. világháború gyümölcseit. A 2. világháború szovjet részről befektetés volt: emberéletet áldozott, cserébe magánál (akkor még) fejlettebb területeket gyarmatosított. Sztálin megtartott mindent, amit a Molotov--Ribbentrop-paktummal megszerzett. Ne állítsuk, hogy a német megszállás jó volt. De lehetőleg azt se, hogy a szovjet megszállás lett volna az. Az pedig, hogy kis államok kiszolgáltatottak a nagy szomszédoknak, nem meglepetés. A versailles-i békerendszer logikus következménye mindkét megszállás.
Válasz erre
2
0
annamanna
2019. augusztus 31. 15:42
"ha a szobor máshová, lehetőleg a szovjet nagykövetség kertjébe kerülne." Prágában még működik a szovjet nagykövetség? Talán még 6. Lenin is él, ott bujdosik.
Válasz erre
1
0
Tehetős Totó
2019. augusztus 31. 13:20
Konyec Iván?
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!