Az amerikai kormány hivatalosan felkérte Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában.
A nagykövetség szóvivőjének közleménye szerint a washingtoni vezetés felkérte Németországot, hogy segítsen az Irán és az Arab-félsziget között húzódó szoroson áthaladó forgalom biztosításában és „az iráni agresszió leküzdésében.”
A német szövetségi kormány tagjai mindig is hangoztatták, hogy meg kell védeni a tengerhajózás szabadságát – emlékeztetett a szóvivő. A berlini vezetés eddig a fegyveres erődemonstráció helyett a diplomáciát pártolta, tartózkodóan viszonyult a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán fekvő szoros közlekedésének biztonságát szolgáló haditengerészeti küldetés gondolatához, ahhoz az elképzeléshez pedig elutasítóan viszonyult, hogy Németország ne kizárólag európai partnerekkel, hanem az Egyesült Államokkal együtt vegyen részt egy ilyen misszióban.
A hivatalos irányvonal még a washingtoni kérés előtt egy nappal is ebbe az irányba mutatott. „Az az érdekünk, hogy a térségbeli tevékenységünknek európai arculata legyen, és világossá tegyük, hogy európaiként nem csatlakozunk az Iránnal szembeni maximális nyomás amerikai stratégiájához” – fogalmazott Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője hétfőn a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.
A koalícióban főleg a szociáldemokraták (SPD) ellenzik a katonai fellépést. Az „amerikai módszer tele van veszélyekkel”, hiszen minél nagyobb fegyveres erőt vonultatnak fel, annál nagyobb a téves számítás és a félreértés veszélye. Akár egyetlen lövés is nagyobb szabású konfliktust okozhat, „és akkor ott állunk az Egyesült Államok oldalán egy háborúban Irán ellen, amit senki sem kívánhat” – nyilatkozott Nils Schmidt, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának külpolitikai szóvivője kedden a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati médiatársaságnak.
A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.
(MTI)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Közben előkerült az a törzs, amelyiknek az ősi földjén a sztár luxusvillája áll.
A világ felforgatásával vádolta meg a sértődött lengyel politikus az amerikai elnököt, nem tette zsebre, amit Washingtontól kapott.
A legrosszabb forgatókönyv így elkerülhetőbbé válik.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkek csütörtökön a Mandineren.
A Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke ugyanakkor váltig állítja, hogy nincs szó semmiféle külső nyomásgyakorlásról azzal kapcsolatban, hogy a párt visszatérhet a rendezvényre.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
