Csak a megkérdezettek harmada gondolja, hogy az iszlám gazdagítja Németországot.
Az ARD német közszolgálati tévécsatorna honlapja kiemeli, hogy a Nyugat-Németországban élők fele, az ország keleti részében élőknek pedig az 57 százaléka tartja veszélyforrásnak az iszlámot. A kelet-németek 30 százaléka, a nyugatiaknak pedig a 16 százaléka nem szeretné, hogy a szomszédja muszlim legyen. Az ARD megjegyzi, hogy az ország nyugati részében sokkal több muszlim él, mint az egykori NDK-ban.
Míg a kereszténységről, a zsidó vallásról, a hinduizmusról és a buddhizmusról a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy gazdagítják Németországot, az iszlám esetében ezt csak a válaszadók harmada gondolja így.
A tanulmány készítői figyelmeztetnek, hogy a más vallásokkal szembeni intolerancia éppen olyan káros lehet a demokráciára, mint a vallásos dogmák, és a korlátolt és elutasító nézetek veszélyt jelenthetnek a politikai kultúrára. Az alapítvány valláskutatója, Yasemin el-Menouar szerint sokan nem vallásként, hanem politikai ideológiaként tekintenek az iszlámra. Rauf Ceylan iszlámszakértő arra mutatott rá, hogy a Németország iszlamizációjától való félelem nem a 2015-ös migrációs válság miatt alakult ki, hanem már jó egy évtizeddel korábban gyökeret vert a német társadalomban.
A kutatás azt is megállapítja, hogy aki rendszeresen kerül kapcsolatba más vallások követőivel, az kevéssé idegenkedik tőlük, és inkább hajlamos az iszlámot is a társadalmat gazdagító és nem fenyegető tényezőként értékelni.
A tanulmány arra is kitér, hogy miként ítélik meg az egyes vallások követői a demokráciát, és arra jut, hogy mindegy, hogy az illető keresztény, zsidó vagy muszlim, a demokrácia mint kormányzati forma támogatottsága minden felekezet körében elsöprő, 89 százalékos. Érdekes módon a demokráciába vetett hit azok között alacsonyabb valamivel, akik nem tartják magukat vallásosnak; a keresztények 93, a muszlimok 91 százaléka, míg a magukat vallástalannak mondók 83 százaléka támogatja a demokratikus értékeket és alapelveket.
(MTI)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
