Kifejtette, hogy a térség a korábbiaknál kisebb jelentőséggel bír az Egyesült Államok energiabiztonsága szempontjából.
A Perzsa(Arab)-öböl térsége stratégiailag nem is olyan jelentős Washington számára – fejtette ki Donald Trump amerikai elnök a Time nagazinnak adott, kedden megjelent interjújában.
Az elnök igyekezett kisebbíteni a két tankerhajó ellen az Ománi-öbölben a múlt héten elkövetett támadások jelentőségét – amelyekért egyébként Washington Iránt teszi felelőssé –, és egyben a térség stratégiai jelentőségét is. Mint fogalmazott: a támadások „nagyon csekély jelentőséggel bírnak”.
Kifejtette, hogy a térség a korábbiaknál kisebb jelentőséggel bír az Egyesült Államok energiabiztonsága szempontjából, mivel szerinte az Egyesült Államok – szemben Kínával és Japánnal – kis mennyiségű nyersolajat importál onnan. Hozzáfűzte: „az elmúlt két és fél esztendőben fantasztikus haladást értünk el az energiabiztonság terén, és ma már mi exportálunk energiát”.
Trump hangsúlyozta: az Egyesült Államok már nem ugyanabban a helyzetben van a Közel-Keleten, mint két évvel ezelőtt.
A Time az amerikai energetikai információs hivatal (EIA) adataira hivatkozva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az idén márciusban naponta 1.1 millió hordó nyersolajat és finomított olajterméket importált az Öböl-térségből. Ez az amerikai olajimport összességének 12.5 százaléka. 2000-ben ez az arány 25 százalék volt.
Az elnök megerősítette korábbi álláspontját: egyetért az amerikai titkosszolgálatok jelentéseivel, melyek szerint az Ománi-öbölben elkövetett támadások hátterében Irán áll. „Nem hiszem, hogy túl sokan vonnák ezt kétségbe” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amóta ő az Egyesült Államok elnöke, Irán szerinte kevésbé agresszív magatartást tanúsít. „Hasonlítsuk csak össze a retorikát a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodás idején tapasztalt retorikával, amikor azt hallottuk, hogy 'halál Amerikára, elpusztítjuk Amerikát, meggyilkoljuk Amerikát. Ezt ma már nem nagyon hallom” – mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az amerikai kormányzat milyen körülmények között folyamodna katonai erőhöz, Donald Trump azt válaszolta: „akkor tenném meg biztosan, ha atomfegyverekről lenne szó, minden más esetre meghagyom a kérdőjelet”.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A külügyminiszterük nagyon dicsérte az ukránok kitartását, de mondott kacifántos dolgokat is az Euronews stúdiójában.
Már, ami a bombázásokat illeti. Zelenszkij szerint viszont nem, ez pedig jó indok arra, hogy a közelgő tárgyalásokra már egészen más állásponttal érkezzen.
A teljes összeomlás szélén az ukrán energetikai rendszer.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
Figyelmeztető jelként értelmezik az amerikaiak a régióban végzett orosz légi tevékenységet.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
