Míg Nyugaton a poliamóriáról elmélkednek és vitatkoznak, addig a Közel-Keleten és Afrikában a létező poligámia, a többnejűség akut politikai és társadalmi feszültségeket okoz, amik a családi élettől a világpolitikáig mindenre kihatnak.
Mennyit ér a házasság?
Párkapcsolat vagy pár kapcsolat, Az önző Én, Poliamória - Avagy így működik ma a többszerelműség – néhány példa azon írások közül, amik az utóbbi években a mono-poli kapcsolatok kérdéskörével foglalkoztak.
Ahány író, annyi megközelítés, általánosságban azonban elmondható, a haladó gondolkodás és média szerint a párkapcsolati berendezkedése újragondolása üdvös lehet, míg a konzervatív szemléletűek távol maradnának ettől.
A tavalyi év végén nagy port kavaró Index-cikk például úgy véli, hogy „a házasság, hiába több ezer éves, mára megszűnt morális, gazdasági és társadalmi alapegységnek lenni. Már nem az életben maradás alapfeltétele, csak egy választási lehetőség”; míg a Mandiner publicistája, Szilvay Gergő kollégánk szerint
Egyetlen közös pontot mindenképp találhatunk: ezek az írások az egyént helyezik középpontba. Egy egészen más diskurzust folytatunk azonban akkor, amikor nagyobb társadalmi egységeket vizsgálunk a monogám vs. poligám házasságok hatásai kapcsán.
Eladó a menyasszony?
A többnejűség nem csak az érintett egyének és a családok, de egész nemzetek társadalmát befolyásolja mind lélektani, mind gazdasági szempontból.
„A poligámia (…) valószínűbbé teszi a polgárháborúk kitörését” – állítja az Economist videója, melyben a többnejűség következményeit firtatják. Úgy vélik, a poligámiát megengedő közösségekben a destabilizáció egyértelmű következmény, hiszen ha a társadalom krémje, a férfiak felső 10 százaléka egyenként négy feleséget választ magának, akkor
Ezt a sorsot szeretné minden férfi elkerülni, így a házasság maga érték lesz, a szó szoros értelmében: egy férfinak (illetve családjának) tetemes vagyonra van szüksége, hogy a frigy megköttethessék.
Afganisztánban például 12-20 ezer dollárra rúghat egy nász, ennyi a menyasszony ára (brideprice). Ebből következik a házasság státuszszimbólummá válása – minél több neje van valakinek, annál valószínűbb, hogy nincsenek megélhetési gondjai. A mérleg másik oldalán pedig egyre fogynak a szegények lehetőségei, míg frusztrációszintjük növekszik. Gondoljunk csak bele: egyre növekszik azon férfiak száma, akik alapvetően frusztráltak, hiszen családi életük előrehaladását akadályozza a regnáló rendszer, mindennek pedig nem csak előzménye, de következménye is, hogy valószínűleg szegények maradnak.
A probléma nem csak Afganisztánt érinti: számos más, szegényebb ország is a poligámia rendszerére rendezkedett be. Az sem ritka, hogy tehenekben mérik a menyasszony árát – aminek ha híján van a házasulandó fiatal, észszerűnek tűnhet lopni, akár csak egy-egy állatot a szomszéd faluból.
Ebből következik, hogy a társadalmi feszültségek már a legelemibb szinteken is megmutatkoznak.
Az olló szára ezután egyre csak nyílik: a gazdag emberek több feleséget, családot tartanak, a szegények egyet sem. A leszármazottak révén aztán egyre inkább bebiztosítja magát a tehetősebb réteg: több társadalmi, gazdasági, politikai befolyással bírnak majd, hosszú távon tehát megtérülhet a családba fektetett vagyon.
a The Fragile States Index mutatója alapján.
A poligámia az arab tavasz kirobbanásához, a Boko Haram tevékenységéhez, valamint az Irak és Szíria közötti konfliktus eszkalálódásához is hozzájárult.
Poligám családok és a mikrokáosz
A családot gyakran a társadalom legkisebb működő egységeként tarjuk számon, amiben az egyéni és a közösségi érdekek egyaránt megjelennek, közvetlenül hatnak egymásra – a poligámia is itt okozza az első, közvetlen konfliktusokat.
Fontos látni, hogy amikor családról beszélünk, nem csak a létszámkülönbségekben térnek el ezek a közösségek a Nyugaton megszokottól.
Mindenekelőtt jellemző például a házasságkötő felek közötti jelentős korkülönbség, hiszen a férfiak – mivel a nászhoz jelentős vagyonra van szükségük – jellemzően egyre idősebb korban házasodnak, míg a nők egyre fiatalabban.
Erre a tendenciára ráerősít az is, hogy a vegyes nemű gyerekeket nevelő családokban a fiú gyakran csak testvére kiházasítása után választhat menyasszonyt – házasságra költve a házasság révén megszerzett pénzt.
A házasságok megkötése után még mindig nem egyszerű a helyzet: várhatóan több nőtől születik több gyermeke egy-egy férfinak. Tudományos kutatások szerint
A poligám házasságban résztvevő nők kutatások alapján több nehézséggel néznek szembe az életben, mint a monogám kapcsolatban élők: többet stresszelnek, jellemzőbb rájuk a szomatizálás, a fóbia, a depresszió, a szorongás és a paranoia tüneteinek produkálása is.
A feleségeket – és sokszor gyerekeiket is – hajlamossá teszi ezekre a betegségekre az élet, hiszen gyakran boldogtalanok, anyagilag kiszolgáltatottak a férjüknek, féltékenyek a társ-feleségekre, versenyhelyzetben találják magukat más nőkkel, mindezeken túl nemegyszer még gyerekeiket is konfliktusos helyzetben látják a szövevényes családi hálóban. A házasságuk, ami életük középpontja, nem felhőtlen, ami további belső konfliktusokat szülhet (a szakmai irodalom ezt házassági distressznek nevezi), ami aztán az immun-, a hormon-, és a szív-és érrendszerük működésére is negatívan hathat.
Ezeken túl gyakorta a bántalmazással is meg kell küzdeniük: sokan úgy érzik, férjük érzelmileg bántalmazza őket, tisztességtelen módon bánnak velük, mindezt pedig a másik feleség láthatja, tanúsíthatja – vagy éppen asszisztálhat hozzá, így aztán
Ha csak abból indulunk ki, hogy A mama boldog, mindenki boldog, majd ezt az állítást megfordítjuk, elképzelhetjük, hogy vannak ezen családok gyerekei. Számukra is fokozottan nehezített pályáról beszélünk, hiszen az apai szereteten és figyelmen mindenképp osztozkodniuk kell, míg az anyától sokszor nem várhatnak támogatást a nő fiatalkora, tapasztalatlansága miatt.
Hogyan is lehetne megküzdeni azzal az állandósult helyzettel, hogy az apánknak több családja van párhuzamosan, így adott esetben olyan emberekkel, családbeli anyákkal és testvérekkel kell osztozkodnunk rajta, akikkel semmi más nem köt össze, esetlegesen még bántanak is minket vagy az édesanyánkat. Gondoljunk bele, milyen érzéseket élnek meg ezek a gyerekek, milyen légkörben telnek a mindennapjaik, nem utolsó sorban milyen mintákat tanulnak, milyen normákat sajátítanak el.
Ezek után nem is annyira meglepő, amit a kutatások bizonyítanak: a poligám családokban nevelkedő gyerekek mentális egészsége, általános viselkedése, agressziókezelése, szociális képessége és tanulmányi eredményei is rosszabbak,
Ezeken felül egy izraeli vizsgálat bizonyította, hogy a poligám szülők gyerekei nehezebben alkalmazkodnak az iskolai szabályrendszerhez mint a monogám rendszerben nevelkedők
Egy 2002-es tanulmányban arra keresték a választ, a fiatalok mentális egészségét miképpen befolyásolja az, hogy monogám vagy poligám kapcsolatba születtek. A vizsgálat eredménye szerint a poligám családok gyerekei átlagosan kevesebb önbizalommal rendelkeznek: úgy vélik, családjuk kevésbé funkcionál jól, nem mellesleg pedig jóval magasabb eredményt érnek el a pszichés betegségek tüneteit mérő teszten, mint a monogám családok leszármazottai.
Ugyanez a kutatás azt is kimondja: a gyerekek által megélt családi funkcionalitás kapcsolatban áll mentális egészségükkel, jóformán a legjobb bejóslója annak. Egyébként a vizsgálat a poligám családoknál alacsonyabb szocioökonómiai státuszt, iskolázottsági szintet és szülői képzettséget mért a monogámokhoz képest.
Ezek mellett férfiak, apák, férjek szerepe is kérdéses marad. Egy vizsgálatban, ahol a véleményükre voltak kíváncsiak, elmondták: legtöbbször a minél több utód iránti vágy és a szerelem viszi rá őket, hogy újabb házasságot kössenek. A jól funkcionáló családok apái jellemzően úgy érzik, jó döntést hoztak a poligám kapcsolatokkal, még akkor is, ha az életüket sokkal nehezebb menedzselni mind az anyagi, mind az érzelmi oldal felől közelítve.
Ezzel szemben azokban a családokban, amik a második feleség érkezte után kevésbé funkcionálnak jól,
Mindent a mérlegre téve tehát még a poligám kapcsolatokban élő férfiak is elismerik: néha elgondolkodnak, hogy megérte-e ezt az utat választaniuk. Azokban a társadalmakban és régiókban pedig, ahol általánosan bevett szokás a poligámia, senki nem menekülhet a többnejűség okozta konfliktushalmaz újabb és újabb hatásaitól.
Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
„Aktívan kampányolnak ellenünk és az sem drága nekik, hogy tönkre tegyenek valakit” – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa.
Az idei orvosi Nobel-díjjal azokat a kutatókat tüntették ki, akik megértették, miként kerüli el az immunrendszerünk, hogy saját testünket támadja.
Ritka pillanat: most nem Magyarországot, hanem az EU-t és Kijevet oktatta ki.
