Még idetartozik, hogy a szerb elnök szerint a KFOR magyar katonái közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó. A Honvédelmi Minisztérium a szerb elnök kijelentésével kapcsolatban a következőket közölte: „Minden alapot nélkülöznek azok a hírek, amelyek a magyar katonákat hozták összefüggésbe a Koszovói Rendőrség valamint annak különleges alakulata korrupcióellenes akciójával. A Magyar Honvédség katonái a KFOR misszióban NATO irányítás alatt, tehát nem önállóan, hanem a KFOR parancsnokának közvetlen alárendeltségében és utasításai alapján tevékenykednek.”
Az orosz külügyminisztérium Koszovót vádolja a provokációval – jelentette a Reuters. A belgrádi orosz nagykövetség pedig követeli, hogy a koszovói albán rendőrök által őrizetbe vett orosz ENSZ-alkalmazottat engedjék szabadon, aki az RT közlése szerint orvosi kezelésre szorul. Későbbi információk szerint őt és a másik, őrizetbe vett ENSZ alkalmazottat szabadon engedték a koszovói hatóságok, de állítólag egy kórház intenzív osztályán kezelik egyiküket.
11 éve megoldatlan a helyzet
Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.
A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.