Valamikor 1700 körül festették le Ámort, több évtizeddel Vermeer halála után
Két éve kezdődött restaurálása nyomán újra látható Ámor Johannes Vermeer holland festő Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (Brieflezend Meisje bij het Venster) című olajfestményén, amelyet május 8-tól kiállításon mutatnak be a drezdai Zwingerben.
A 19-20. században többször is restaurálták a holland aranykor neves festőművésze, Johannes Vermeer (1632-1675) festményét, amelyet II. Frigyes Ágost szász király gyűjteménye részeként őriz a drezdai képtár. Egy 1979-ben készült röntgenfelvétel tárta fel, hogy az olajfestmény jobb sarkában a szoba falán egy meztelen Ámor képe bújik meg egy festékréteg alatt.
A szakértők eddig úgy vélték, hogy még maga Vermeer tüntette el egy festékréteggel Ámort az 1657-59-ben készült képről. A restaurálás során végzett újabb vizsgálatok azonban felfedték, hogy „az átfestés nem Vermeer keze műve”, azt jóval a festőművész halála után végezték el – jelentették be a restaurálásról kedden tartott drezdai sajtótájékoztatón.
Christoph Herm, a drezdai képzőművészeti főiskola tanára szerint valamikor 1700 körül festették le Ámort, több évtizeddel Vermeer halála után. Uta Neidhardt, a drezdai képtár vezető restaurátora elmondta, a szakértők az után döntöttek Ámor helyreállításáról, hogy a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy jóval a kép befejezése után festették le a figurát.
Ámor lefestésével „teljesen megváltoztatták a kép kifejező erejét. Most már teljesen nyilvánvaló a szerelmes összefüggés: Vermeer azt akarta megmutatni, hogy a lány egy szerelmes levelet olvas” – hangsúlyozta a restaurátor, hozzátéve, hogy Ámorral „egy teljesen más festményt láthatunk”. Az 1742 óta a drezdai gyűjteményben lévő műalkotás egyike annak a 35 festmények, amelyet Vermeernek tulajdonítanak. A drezdai képtárban található egy másik Vermeer-festmény, a De koppelaarster (A kerítőnő) amelyet 1656-ban festett a művész.
A Nyitott ablaknál levelet olvasó lányt háttérben a feltárt Ámorral köztes állapotában május 8. és június 16. között mutatják be egy különkiállításon Drezdában. Stephan Koja múzeumigazgató szerint a képet 2021-re állítják vissza eredeti pompájába.
(MTI)