Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Keith Boswell, a Kanadai Szövetségi Bíróság bírája alkotmányellenesnek minősítette a korábbi, konzervatív kormányzat által 2012-ben bevezetett biztonságos országokra vonatkozó jogi szabályozásokat.
Keith Boswell, a Kanadai Szövetségi Bíróság bírája a napokban alkotmányellenesnek minősítette a korábbi, konzervatív kormányzat által 2012-ben bevezetett biztonságos országokra vonatkozó jogi szabályozásokat. Ez azért kiemelt jelentőségű döntés, mert a biztonságos harmadik országokból érkezőkre vonatkozó menekültügyi eljárási szabályok különböznek a többi országból érkezők eljárási procedúrájától. Példaként említhető, hogy hamarabb meghallgatják őket, munkavállalási engedélyt csak később kapnak, valamint az elutasítást követő visszaküldési kockázatelemzés 36 hónap is lehet. A korábban létrehozott lista eredetileg csak 23 országot tartalmazott, jelenleg már 42-t. Ebben a kategóriában található többek között az Egyesült Államok, Mexikó, Csehország és Magyarország is.
A bíróság elé kerülő ügyet öt magyar állampolgárságú és roma származású menedékkérő kezdeményezte. A Kanadai Szövetségi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az úgynevezett biztonságos országokból származó menekülteknek a más országokból érkező menekültekkel szembeni eltérő bánásmódja alkotmányellenes, ezért ezen diszkriminatív szabályokat nem alkalmazza a jogorvoslati procedúrában. A közbiztonsági miniszter a bíróság döntésével szemben április 19-ig élhet jogorvoslattal. A bírósági döntés hatása egyelőre nem körvonalazódott ki pontosan. Jelenleg több mint 71 ezer el nem bírált menedékjogi kérelem található a kanadai menekültügyi rendszerben − ebből 614 magyar állampolgáré −, a kérelmek elbírálási ideje pedig jelenleg 24 hónap.