Zelenszkij megvilágosodott, két és fél év háborúzás után rájött, hogy a békéért tenni kell
Szerinte Oroszország az akadálya a fegyverek elhallgatásának.
„Dánia párhuzamos társadalmak nélkül – gettómentesen 2030-ra” című intézkedéscsomagját 2018 márciusában mutatta be a dán kormány. Az intézkedések között szerepelt a gettókban elkövetett bűncselekmények esetében magasabb büntetési tétel kiszabása, a gyermekek számára kötelező napközi, illetve részvétel a dán értékeket oktató tanfolyamon.
A stratégiában kitűzött célok megvalósításának nyomon követése érdekében az illetékes dán minisztérium minden évben közzéteszi a párhuzamos társadalmak helyzetét vizsgáló jelentését. Erre első alkalommal 2019-ben került sor. A jelentésből kiderül, hogy a belügyminisztérium statisztikái szerint az 5,7 millió lakosú Dániában 76 400-an élnek a többségtől elkülönülő normák szerinti csoportokban. Ez a szám 3100 fővel haladja meg az 5 évvel korábbi adatot. Megemlítendő, hogy ez alatt az idő alatt 60 000 fővel nőtt a bevándorlók (a jelentés szóhasználatában „külföldi hátterű” személyek) száma. A megnövekedett létszám nagyobb anyagi terhet is ró a helyi önkormányzatokra, ezért az érintett önkormányzatok külön költségvetési forrásokhoz jutnak annak érdekében, hogy az integrációs folyamatot, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket maradéktalanul képesek legyenek ellátni.
A párhuzamos társadalom meghatározására egy 8 indikátorból álló rendszert dolgozott ki a minisztérium, amelyből legalább háromnak igaznak kell lennie az adott csoportra ahhoz, hogy a párhuzamos társadalmak körébe legyen sorolható. Az indikátorok közé tartozik a „nem nyugati hátterű” állampolgárok magas aránya az adott városrészben (legalább 25 százalék), az alacsony iskolalátogatási hajlandóság, a magas bűncselekmény-elkövetési arány a 15–29 év közötti korosztályban, illetve a hosszú távú munkanélküliség a 22–59 éves korcsoportban. Simon Emil Ammitzbøll-Bille belügyminiszter a jelentés bemutatásakor felhívta a figyelmet a tapasztalható pozitív tendenciákra is, így például arra, hogy a „nem nyugati hátterű” személyek egyre magasabb arányban képviseltetik magukat a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon.