Így tört ki a hisztéria a veronai Családok Világkongresszusa miatt

„Egy 17. századi palotában, a szerelem olasz városában, nemzetközi szervezéssel szélsőjobboldali politikusok, konzervatív aktivisták és vallási vezetők ültek össze gyűlölködni” – közli a veronai családkonferenciát bemutató CNN cikk első mondata.

„A háromnapos veronai konferenciát helyi hatóságok valamint a szélsőjobboldali Liga, az olasz koalíciós kormánypárt támogatta, és várhatóan olasz neofasiszta csoportokat vonzhat” – harangozta be a The Guardian.

„A Családok Világkongresszusa (WFC) egy olyan nemzetközi esemény, ami vezetőket, szervezeteket és családokat egyesítene, hogy megerősítsék, ünnepeljék és megvédjék természetes családjukat, ami az egyetlen fundamentális és fenntartható egysége a társadalomnak” – olvashatjuk ugyanerről a WFC honlapján.

***

Miután 2017-ben Orbán Viktor közbenjárásával Budapesten, majd 2018-ban Igor Dodon segítségével a Moldovai Köztársaságban tartották az éves gyűléseket, 2019-ben Olaszországra esett a választás: Veronában tartották a XIII. Családok Világkongresszusát március utolsó hétvégéjén, A változás szele: Európa és a globális életvédő mozgalom címmel.

Mint a fenti idézetek is mutatják, az esemény nagy visszhangot vert:

vasárnap estére.

A konferencia témái idén a Házasság szépsége, A gyerekek jogai, Az integrált emberi ökológia, A nők a történelemben, Növekedés és demográfiai visszaesés, A nők méltósága és egészsége, Az élet és család jogi védelme, Céges politikák a születésszám és a családok promotálására voltak.

A hosszú felsorolás szerepeltetése nem hiábavaló: talán így kaphatjuk a lehető legteljesebb képet arról, miről is szólt a kongresszus.

Sokaknak ez a tematika is fáj. A fent idézett CNN és a Guardian mellett az SPLcenternél például azt gondolják, hogy a „WCF egy anti-LMBT gyűlölet-csoport és projekt, ami a „természetes családot” promotálja (…), kizárva ezzel az egyedül nevelő szülőket, a kiterjedt családban nevelt gyermekeket és az LMBTQ szülőket és gyerekeiket is”.

A nemzetközi sajtó azonban csak reakció. Az indikáció ezúttal Olaszországban rejlik, ahol már a kezdetek sem bizonyultak könnyűnek:

A miniszterelnöki hivatal megvonta támogatását, míg Matteo Salvini önmagát nem meghazudtolva teljes testtel állt az ügy mellett.

Ezzel szemben olasz koalíciós kormány másik pártjának (M5S) vezetője, Luigi Di Maio korábban azt nyilatkozta, hogy bár az Öt Csillag Mozgalmat is aggodalommal tölti el az olasz demográfia változása, ők nem támogatják a kongresszust vagy a Liga kiállását, mert ott „fanatikusok”, és „kirekesztő” emberek vannak, „a nőket bezárnák otthonra, hogy gyereket neveljenek”, és összességében a középkorba vezetik vissza a családokat, szemben az Öt Csillaggal, ami a jövőbe tekint.

Verona, a szerelem városa

Shakespeare nyomán Veronát mai napig a szerelem városaként emlegetik Itáliában. Laura Boldrini (a kétéves múltra visszatekintő, San Marino-i Repubblica Futura párt politikusa) ezt meglovagolva posztolt képet közösségi oldalára, amin egy Júlia-szobor kezét fogja – a kísérő bölcselet pedig természetesen ezúttal sem maradhatott el. „A családjaik esküdt ellenségek voltak, de Júlia és Rómeó együtt akart lenni és meg is tettek ezért mindent. Régen megtanították nekünk: a szerelem erősebb minden konvenciónál.”

Egy későbbi felszólalásában a gondolatot továbbfűzte: „bárki is vesz részt a Családok Világkongresszusán, el akarja lopni a jogokat, amiket évtizedes csatározásokkal szereztünk, ezt pedig nem engedhetjük, (…) mi itt vagyunk, hogy elmondjuk: nem a mi nevünkben, Salvini, nem a mi nevünkben!”.

Az olasz baloldali Demokratikus Párt politikusnője, Monica Cirinnà nem futotta a köröket: egyenesen utcára hívta az embereket, hogy

„Törvényeket hoztunk a szeretetről és az egyenlőségről, ők milyen válaszokat terveznek adni az emberek szükségleteire?” – tette fel a kérdést a szenátor, aki felszólalásában a nemek közötti egyenlő fizetések, a szülői munkamegosztás és az állami iskolában való kirekesztésre tanító oktatás felől is aggódott egy sort.

A politika széthúzása így az utca emberéig elért: a konferencia hétvégéjének mindkét napján tüntetésekre vonultak, amiket baloldali olasz pártok, szakszervezetek, nőmozgalmak, LMBTQ+-és abortuszpártoló csoportosulások szerveztek. Nagyjából harmincezren masíroztak színes zászlókkal, köztük feminista, abortuszpárti, LMBTQ+ emberek, Salvinit szidalmazó rigmusokat kántálva.

Egyes tüntetők felemlegették, hogy akinek húsz évvel fiatalabb barátnője van, az ne beszéljen, míg mások konkrétan úgy vélték, hogy a kongresszuson részt vevők „megpróbálják bántalmazó börtönbe visszahelyezni a nőket, a gyerekeket pedig tárgyként kezelni emberek helyett”.

Az eseményekre reagálva Brian Brown kifejtette: nem érti, miért zeng a sajtó a homoszexuálisok elnyomásáról, mikor ezt a témát nem is tárgyalja jelen kongresszus. Brown ezúttal a Nemzetközi szervezet a családokért (International Organization for the Family) elnökeként a szervezői oldalról nyilatkozott, mindazonáltal neve – főleg a haladó médiában – sokakban meghívja a homofób jelzőt, ugyanis az Egyesült Államokban az azonos neműek házassága ellen kampányolt 2007-ben.

A progresszív média arra is készséggel felhívja a figyelmet, hogy az idei Családok Világkongresszusán miféle emberek szólalhattak fel. Listájukban említik Lucy Akello ugandai politikust, aki melegellenes törvények előremozdításán dolgozik hazájában, valamint Theresa Okafor nigériai aktivistát, aki Boko Haram-terroristákhoz hasonlított melegeket, és persze az is fáj nekik, hogy még Salvini – az olasz kormány belügyminisztere és miniszterelnök-helyettese – is szót kapott!

Salvini felszólalásában reagált is az őt tárgyaló cikkekre, kifejtve, hogy

ugyanis manapság köszönő viszonyban sincs az, amit az újságírók állítanak, és az, ami valójában történik. „Az esti híradó összeeszkábál, amit akar, de mi nem tudjuk meg az igazat. (…) Valaki meg kellene mondja az újságíróknak, hogy 2019-et írunk. Haladniuk kell a korral. Itt nincs fasizmus” – fejtette ki az olasz belügyminiszter.

Véleménye szerint ahhoz is bátorság kell, hogy az emberek felszólaljanak egy ilyen konferencián, ugyanis különös időket élünk. „George Orwellnek kötelező olvasmánynak kellene lenni az iskoláinkban, mert megélünk mindent, amit ő jósolt. Újbeszél, Igazság-minisztérium, gondolatrendőrség – ez az, amiben élünk” – hangoztatta Salvini.

Az esemény zárásakor az olasz miniszter azt is elmondta:

hiszen hazánk szerinte megmutatta, hogy a családnak kell a kormányok politikai és gazdasági döntések középpontjában állnia.

A rendezvényen több magyar résztvevő is volt, köztük Novák Katalin család-és ifjúságügyekért felelős államtitkár, aki a magyar modellről beszélt a hallgatóknak. Előadása kapcsán lapunknak interjút is adott, melyben kifejtette: „a szakértők azt is követendőnek tartják, hogy Magyarországon lehetővé tettük a nőknek a család és a karrier párhuzamosságát, hogy e kettő közt nem kényszerülnek dönteni”.

Arról, hogy a tüntetőket erről informálták-e, sajnos még nincsenek hírek – a leghaladóbb médiában sem.