Az egyházak fokozódó befolyásától tart az EU-ban az Európai Humanista Szövetség, ami szerint ultrakonzervatív és illiberális rezsimek fenntartására használják fel őket nemzetállami szinten, és lobbijuk veszélyezteti a nők, a kisebbségek és az LMBT-emberek jogait.
Egy olyan kontinensen, ahol a a népesség nagy része nyíltan vagy burkoltan elhagyta a vallást, és a növekvő kisebbségek nem keresztény vallásokat követnek, rossz döntés lenne visszatérni egy olyan politikai rendhez, ami kiemelt státuszt biztosít az egyházaknak vagy vallásoknak – írja az Euraktivon közzétett cikkében Giulio Ercolessi, az Európai Humanista Szövetség elnöke, hozzátéve: szerinte a vallást és a politikát egymástól szétválasztva kell tartani.
Ercolesi szerint a lisszaboni szerződés 17. cikkelyét, amely a rendszeres és átlátható kapcsolatot fektette le az EU és az egyházak, valamint más világnézeti szervezetek között, arra használták fel az utóbbi időben, hogy a civil társadalom többi résztvevőihez képest az egyházaknak speciális státusza legyen.
A humanisták elnöke az április 15-én, hétfőn írt cikkében leszögezte: aznap az Európai Parlament Bürója szavaz egyik alelnöke, az ír néppárti Mairead McGuinness jelentéséről, amely, ha elfogadják, tovább „intézményesíti” az egyházak befolyását az EU-ban. A szövetség honlapja szerint az EHSZ mellett a másik jelen lévő nem vallásos szervezet a Humanists International volt.
Ercolesi kifejti: a témában február 19-én volt meghallgatás, és szerintük a jelentés nem tükrözi az ott elhangzottakat. A humanisták szerint főleg a katolikus egyház befolyása aggasztó, ami az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottságán keresztül „lobbizik” Brüsszelben. A leginkább kifogásolt javaslat szerint a különböző jelentéstevőkkel és az illetékes bizottságokkal lenne lehetősége tárgyalni az egyházaknak.
A humanisták elnöke kifejti: „az, hogy kiterítjük a vörös szőnyeget a vallási csoportok előtt, és ezzel megkérdőjelezzük azokat a jogokat, amelyekért olyan keményen harcoltunk, nem megengedhető”. Ercolessi kiemeli a nőket, az LMBT-csoportokat és a kisebbségeket.
Az EHSZ honlapján olvasható, április 12-i közlemény szerint a humanisták aggódnak amiatt, hogy egyre több vallásos csoport képvisel „ultrakonzervatív” álláspontot, és azzal lobbizik az EP-ben, valamint hogy nemzetállami szinten szerintük egyre több kormány működik együtt „autoritárius vagy illiberális” rendszerek fenntartása érdekében az egyházakkal.
Az Európai Humanista Szövetség hatvan szervezetet foglal magába, fő célja az egyházak és az állam radikális szétválasztása. Jellemzően radikális baloldali és liberális álláspontot képvisel a legtöbb kérdésben. Leginkább brüsszeli lobbival foglalkozik.
A humanisták szövetségese az Európai Parlamentben a Platform a Szekuláris Politikáért (EPPSP). Ennek elnöke a holland Sophie in ‘t Veld (ALDE), társelnöke pedig a francia Virginie Rozière, aki a Radikális Baloldali Párt színeiben jutott be az EP-be, ő a szocialisták frakciójában ül.
A szekuláris platform úgyszintén hasonló szellemben tiltakozott nyílt levelében az EP elnökénél és a Büró tagjainál. A levelet tizenhat EP-képviselő írta alá, köztük Szanyi Tibor is.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
Kellemetlen incidens történt a Vörös-tenger felett.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
