Bolsonaro már a tavalyi elnökválasztási kampány során sem rejtette véka alá a katonai diktatúrával szemben érzett rokonszenvét. Szóvivője hétfőn azt mondta, hogy az 1964-es puccsot az elnök nem tartja államcsínynek, inkább egy olyan eseménynek, amikor a hadsereg és a civil társadalom összefogott annak érdekében, hogy az országot visszatereljék a helyes útra.
Három nappal később Bolsonaro a hétfői bejelentés miatti bírálatokat azzal hárította, hogy az évforduló „nem az ünneplésről szól”, hanem sokkal inkább „az emlékezésről, a kritikáról, arról, hogy lássuk, mi volt a rossz és mi volt a jó”, majd a levont következtetéseket „Brazília javára fordítsuk a jövőben”.
Az EFE spanyol hírügynökség szerint pénteken számos laktanyában felolvastak egy olyan dokumentumot, amely nem minősíti Joao Goulart elmozdítását puccsnak, sem az azt követő időszakot diktatúrának. A lépés ellen tiltakozott a főügyészség, továbbá emberi jogvédő szervezetek, a befolyásos brazil ügyvédi kamara pedig bepanaszolta a kormányt az ENSZ-szervezeteknél.