Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A Brexit mellett a klímaváltozásról és az EU Kínával való kapcsolatáról is beszélnek.
Megkezdődött csütörtökön délután Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcsértekezlet. Az első napon az uniós vezetők megvitatják az EU-ból való tervezett brit kilépés, a Brexit fejleményeit.
Az ülésen Theresa May brit kormányfő várhatóan ismerteti az alsóház múlt hét második felében megszavazott javaslatát arról, hogy hosszabbítsák meg a brit uniós tagság megszűnésének az EU-szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidejét. Az unióban maradó tagállamok vezetői már jelezték, hogy hivatalos brit bejelentés esetén fontolóra veszik a javaslatot.
Az uniós vezetők pénteken stratégiai menetrendet készítenek az egységes piac, a tőkepiaci unió, valamint a digitális politika, az iparpolitika és a kereskedelempolitika továbbfejlesztéséről.
Az Európai Tanács megbeszélést folytat az úgynevezett európai szemeszter idei prioritásairól, és várhatóan jóváhagyja az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást.
A külkapcsolatokat illetően az Európai Tanács elő fogja készíteni az április 9-én tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, továbbá – a globális helyzetre is figyelve – eszmecserét fog folytatni általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról.
A csúcstalálkozón az éghajlatváltozást illetően az uniós vezetők iránymutatással szolgálnak majd az általános politikai prioritásokat illetően, azzal a céllal, hogy az Európai Unió 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő a témába vágó párizsi megállapodással összhangban.
Az állam-, illetve kormányfők áttekintik az álhírek elleni küzdelem és a szándékos félreinformálás kezelése terén elért eredményeket is, valamint foglalkoznak a május végén esedékes európai parlamenti és a nemzeti választások EU-szerte biztosítandó védelmével.
(MTI)