Könyvajánló: A poligámia a családi jog központi kérdésévé válhat?

Emberi jogok és a Biblia

John Witte Jr., az atlantai Emory Egyetem professzora, a Jogi és Vallási Tanulmányok Központjának igazgatója könyvében arról ír, hogy a poligámiát a közvélekedés mindig is veszélyesnek tartotta, a társadalomra és a politikai kockázatot látott benne. Ezért a nyugati kultúra régóta büntette a többes házasságok minden formáját. A történelem folyamán a poligámia mellett érvelők azt mondták, hogy a többes házasság természetes, hasznos, és még a Bibliában is megjelenik. Jelenkori támogatói viszont emberi jogi oldalról próbálják megindokolni az elfogadhatóságát, mivel szerintük a poligámiaellenes törvények sértik az emberek személyes és vallási szabadságát. Witte szerint a nyugati történelem poligámiaellenessége változatlan maradt, és a nyugati nemzeteknek továbbra is a monogámiát kell támogatniuk.

A poligámiát elfogadhatatlannak tartották a felvilágosodás liberális képviselői is

A szerző szerint Nyugaton a jövőben várhatóan a poligámia lesz a családi jog központi kérdése, ugyanis a családjogászok körében az érvényes házasság fogalmának kiterjesztése egyre gyakrabban képezi vita tárgyát. Witte kétségbe vonja a poligámia tiltásának keresztény eredetét, és a Biblia sem tartalmaz egyértelmű tilalmat erre vonatkozóan. A poligámia tilalmát már több mint egy évszázaddal a kereszténység megalapítása előtt kimondták az ókori Római Birodalomban. Mindazonáltal a szerző elismeri, hogy a kereszténység a későbbiekben nagymértékben hozzájárult a poligámiaellenes attitűd meggyökeresedéséhez azzal, hogy azt a teológia, az etika és a vallási normák részévé tette, a poligámiát pedig büntetendő magatartásnak nyilvánította. A vallásszabadság kiterjesztésének idején a nyugati nemzetek Európában és Észak-Amerikában továbbra is határozottan ellenálltak a poligámia elismerésének, mi több, a felvilágosodás liberális szószólói is kritikusan tekintettek a többes házasságra, természetellenesnek és méltánytalannak minősítve azt. Hangsúlyozandó, hogy a modern alkotmányos normák megjelenése előtt a poligámiát a szexuális bűncselekmények közé sorolták, és mind az állam, mind az egyház – párhuzamosan is – szankcionálta.

A vallásszabadságot biztosító normák nem terjeszthetők ki a poligámia legalizálására

Witte a poligámia egyes kategóriáit bemutatva számos történelmi példát hoz, amelyek szerinte bizonyítják a poligámia társadalomellenességét. A poligámia formái közül kiemelendő a poligínia (többnejűség) és a poliandria (többférjűség). A jogalkalmazók a poligámiához – a bűncselekmény súlyosságához mérten – eltérő büntetési tételeket állapítottak meg. A szankciók kiszabásakor például tekintettel voltak az elkövető tudatállapotára, a szándékosságra, illetve az akaraton kívül elkövetett poligámiára. Kvázi poligámia bűncselekményét az valósította meg, aki még nem követte el a poligámiát, de az erre irányuló előkészületet megtette, például egyszerre több jegyese volt.
 
Összegzés

Witte szerint a kategóriák sokaságából jól kivehető, hogy a poligámia bizonyos formáinak a legalizálása méltánytalan lenne, különösen azon csoportokra nézve, amelyek nem részesülnének jogi elismerésben. Valamennyi kategória jogszerűvé tétele pedig kezelhetetlen családjogi viszonyokat eredményezne. A szerző elfogadhatatlannak tartja azt az érvelést, hogy az azonos neműek közötti házasság legalizálásának egyenes következménye lenne a poligámia elismerése, mint ahogy azt is, hogy a vallásszabadság kiterjeszthető lenne a poligámiára. John Witte szerint tehát a nyugati világ továbbra sem támogatja a többes házasságok intézményét, és mind vallási, mind szekuláris szempontból a monogám házasságokat kell pártfogolni.

Forrás: John Witte Jr.: The Western Case for Monogamy over Polygamy. Cambridge University Press. 2015.