A török elnök az EU és az Arab Liga közeledését kritizálta nyilvános beszédében.
Élesen bírálta kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök az Európai Uniót, amiért vasárnap és hétfőn Egyiptomban tanácskozott az Arab Ligával.
Erdogan az északkelet-törökországi Giresunban tartott nyilvános beszédében elsősorban azért kritizálta az EU-t, mert bár tagállamaiban tiltott a halálbüntetés, Egyiptomban azonban Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök csak a múlt héten kilenc fiatalt végeztetett ki.
A török elnök erre hivatkozva azt a kérdést intézte a híveihez, hogy „lehetséges tehát demokráciáról, szabadság- és emberi jogokról beszélni az unió országaiban?” Az Európai Unió nem őszinte, és ezt fejezi ki a sarm-es-sejki csúcstalálkozó is – tette hozzá.
Erdogan felszólalásában egyúttal „puccsistának” nevezte Szíszit, aki 2013-ban tábornokként döntötte meg elődje, az iszlamista Mohamed Murszi hatalmát.
A török elnök már szombaton egy televíziós interjúban hevesen bírálta egyipomi hivatali kollégáját a múlt heti kivégzésekért, és kijelentette, hogy nem hajlandó találkozni Szíszível. „Természetesen azt mondják, hogy ez az igazságszolgáltatás döntése volt. De hát az igazságszolgáltatás, a választások és minden más csak báb, mert az egy tekintélyelvű, sőt totalitárius rendszer” – fogalmazott Erdogan.
Emberi jogi csoportok szerint az egyiptomi hatóságok legkevesebb 165 ember életét oltották ki 2013 júliusa óta.
A 2016. július 15-ei törökországi puccskísérlet után Erdogan számos felszólalásában kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, amelyet Ankara 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölt ki az alkotmányból. Ugyan a lépésre nem került sor, a hatalomátvételi kísérletet követő kormányzati megtorlás Brüsszel szerint túlzó, ami miatt az Európai Parlament (EP) már két állásfoglalásban is a 2005-ben indult csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelte, múlt szerdán pedig az EP külügyi bizottsága fogadott el egy olyan jelentéstervezetet, amely szintén Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését szorgalmazza.
A török külügyminisztérium szóvivője, Hami Aksoy, múlt csütörtöki írásos nyilatkozatában jelezte: a végső jelentést az Európai Parlament márciusi plenáris üléseinek valamelyikén várhatóan el fogja fogadni.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy már az ukránok maguk is bevallották, hogy a Tisza Párt győzelmétől várják a megváltást.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
