Megkezdődött vasárnap este Berlinben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tanácskozása a 2015 óta követett menekültügyi politika tapasztalatairól, a párt a volt elnök, Angela Merkel kancellár közreműködése nélkül igyekszik feldolgozni a történteket.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke a kétnapos rendezvényt megnyitó köszöntőjében a politikai, társadalmi feszültséghez vezető és a párt támogatottságát is visszavető 2015-ös menekülthullámra utalva hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, mit sikerült elérni és mit kell tenni még azért, hogy „ne forduljon elő többé olyasmi, mint 2015-ben".
A migráció ugyan már nincs annyira a nyilvánosság figyelmének középpontjában, mint két vagy három éve, de továbbra is foglalkoztatja az embereket, és nemcsak Németországban, hanem az egész Európai Unióban. A téma Németországnak kiemelten fontos, és nem csupán a menekültügyi vonatkozásait tekintve. Ezt jelzi, hogy a 2015-2017-es időszakban – három év alatt – 4,5 millió ember érkezett az országba, 2,5 millióan az EU-s társállamokból, 1,5 millióan az EU-n kívülről menedékkérőként, további 500 ezren pedig szintén az EU-n kívülről, munkavállalási vagy diákvízummal.
2018-ban 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet
A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt, ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 185 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ami jóval elmarad a szövetségi kormány által felső határként megjelölt 220 ezertől. Azonban van még min javítani, „erős államot" kell építeni, amely következetesen ellenőrzi, hogy ki lép be a területére, és az EU külső határának védelmét is fokozni kell – mondta.
Az „erős állam" a demokrácia és a kulturális önazonosság megőrzése érdekében is fontos. A CDU/CSU pártszövetségnek tudatosítania kell a választókban, hogy megőrzi a keresztény hagyományokon alapuló nemzeti identitást. „Szeretjük német hazánkat, és nincs szükségünk alternatívára" – utalt a pártszövetség új jobboldali vetélytársára, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártra.