A Politico szerint Putyin nyerte a román választást, még a NATO-t is szóba hozták
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
Teodor Melescanu védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is.
Teodor Melescanu román külügyminiszter, akinek az országa ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, egy friss interjúban kijelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tagállamok számára csökkentsék az EU-támogatásokat.
„Ha valaki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek erről vitázni” – jelentette ki a román külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek hétfő este adott interjúban. Az Európai Parlament január közepén nagy többséggel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüggesztenék, illetve csökkentenék az uniós alapokból történő kifizetéseket azon „kormányok számára, amelyek akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a korrupció ellen”. Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot most az Európai Unió Tanácsában is meg kell vitatni, ahol a tagországok kormányai képviseltetik magukat.
„Nem hiszem, hogy ilyen összefüggésnek léteznie kellene” – mondta Melescanu, aki szerint az uniós alapok „olyan alapelemek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik”. Az unióban Bukarestet is bírálják, egyebek mellett a 2017 eleje óta több menetben elfogadott igazságügyi reform miatt, amely ellenzői szerint aláássa a bírák függetlenségét, és akadályozza a korrupció elleni harcot.
Míg Brüsszel és Washington név szerint felsorolta azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország „demokratikus intézményeit fenyegetik”, Melescanu kijelentette, hogy az igazságügyi reformot „átlátható módon” hajtották végre, és „az igazságszolgáltatás működése minden országnak saját kiváltsága”.
„Tiszteljük a véleményeket, de ez nem jelenti azt, hogy korrektnek tartjuk őket” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy „Romániában stabil és szilárd demokrácia” működik.
A román külügyminiszter védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, „a jogállamiság súlyos megsértése miatt” indult eljárás. „A párbeszéd folytatását támogatom”, hogy lehetővé tegyék a két ország számára „érveik bemutatását és a válaszadást a többiek érveire” – mondta.
Melescanu támogatásáról biztosította a párbeszéd újrafelvételét Törökországgal. „Nyitva szeretnénk tartani az EU és Törökország közötti kommunikációs csatornákat” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a június végéig tartó román elnökség idején találkozót kíván szervezi a kérdésben. Az EU és Ankara között kapcsolatok sokat romlottak a 2016 júliusi puccskísérlet óta, valamint a török ellenzékieket és újságírókat azóta sújtó megtorlás miatt.
Melescanu szerint „csatlakozási tárgyalásokat mindazonáltal folytatni kell, még ha vannak is ellenvélemények” a tagállamok között.
(MTI)