Teodor Melescanu védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is.
Teodor Melescanu román külügyminiszter, akinek az országa ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, egy friss interjúban kijelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tagállamok számára csökkentsék az EU-támogatásokat.
„Ha valaki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek erről vitázni” – jelentette ki a román külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek hétfő este adott interjúban. Az Európai Parlament január közepén nagy többséggel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüggesztenék, illetve csökkentenék az uniós alapokból történő kifizetéseket azon „kormányok számára, amelyek akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a korrupció ellen”. Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot most az Európai Unió Tanácsában is meg kell vitatni, ahol a tagországok kormányai képviseltetik magukat.
„Nem hiszem, hogy ilyen összefüggésnek léteznie kellene” – mondta Melescanu, aki szerint az uniós alapok „olyan alapelemek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik”. Az unióban Bukarestet is bírálják, egyebek mellett a 2017 eleje óta több menetben elfogadott igazságügyi reform miatt, amely ellenzői szerint aláássa a bírák függetlenségét, és akadályozza a korrupció elleni harcot.
Míg Brüsszel és Washington név szerint felsorolta azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország „demokratikus intézményeit fenyegetik”, Melescanu kijelentette, hogy az igazságügyi reformot „átlátható módon” hajtották végre, és „az igazságszolgáltatás működése minden országnak saját kiváltsága”.
„Tiszteljük a véleményeket, de ez nem jelenti azt, hogy korrektnek tartjuk őket” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy „Romániában stabil és szilárd demokrácia” működik.
A román külügyminiszter védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, „a jogállamiság súlyos megsértése miatt” indult eljárás. „A párbeszéd folytatását támogatom”, hogy lehetővé tegyék a két ország számára „érveik bemutatását és a válaszadást a többiek érveire” – mondta.
Melescanu támogatásáról biztosította a párbeszéd újrafelvételét Törökországgal. „Nyitva szeretnénk tartani az EU és Törökország közötti kommunikációs csatornákat” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a június végéig tartó román elnökség idején találkozót kíván szervezi a kérdésben. Az EU és Ankara között kapcsolatok sokat romlottak a 2016 júliusi puccskísérlet óta, valamint a török ellenzékieket és újságírókat azóta sújtó megtorlás miatt.
Melescanu szerint „csatlakozási tárgyalásokat mindazonáltal folytatni kell, még ha vannak is ellenvélemények” a tagállamok között.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az elfogadott hadikölcsönt – amiből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő
