Trump kivonja az amerikai katonákat Szíriából, Afganisztánból, Jim Mattis lemondott

A Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy megkezdődött az amerikai katonák kivonása Szíriából, a hírek szerint Afganisztánból is megkezdődik a kivonulás. Jim Mattis védelmi miniszter nézeteltérései miatt bejelentette lemondását.

Már meg is kezdődött a szíriai katonák kivonása

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet „territoriális kalifátusát” legyőzték, ezek a diadalok Szíriában azonban nem jelentik az Egyesült Államok vezette terrorellenes globális koalíció vagy az általa folytatott kampány végét. Az Iszlám Állam elleni küzdelem új szakaszba lép – fogalmazott közleményében az amerikai elnöki hivatal szóvivője magyarázatul arra, hogy megkezdődött az amerikai erők kivonása a polgárháború sújtotta közel-keleti országból.

Sarah Sanders leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is készen állnak „minden szinten” cselekedni, hogy megvédjék az amerikai érdekeket, és folytatják együttműködésüket, hogy megakadályozzák az iszlamista terroristák térnyerését, finanszírozását, támogatását, és beszivárgását "határainkon át”.

Az amerikai védelmi minisztérium ezt követően közölte, hogy megkezdődött a katonák kivonásának folyamata. Reuters hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő elmondta: 24 órán belül kivonják az összes amerikai külügyi dolgozót Szíriából. A tisztviselő tudatta azt is, hogy az amerikai katonák csak azután térnek haza a közel-keleti országból, hogy végrehajtották a dzsihadisták elleni végső hadműveletüket. Ennek fényében az amerikai csapatkivonás 60 és 100 nap közötti időszakot fog igénybe venni.

A tisztségviselő hozzátette: a döntés azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök a napokban telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. „Minden, ami azután következett, az a telefonhívás során született megállapodás végrehajtása” – mondta.

Erdogan a közelmúltban többször kilátásba helyezte, hogy országa újabb katonai beavatkozást indíthat az Eufrátesz folyótól keletre fekvő, kurdok lakta vidéken, ahol az Egyesült Államok az Iszlám Állam maradék állásainak felszámolására hivatkozva továbbra is fegyverekkel látja el és kiképzi a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát.

Hivatalos források szerint jelenleg több mint kétezer amerikai katona tartózkodik Szíriában, hogy segítse a lázadókat az Iszlám Állam legyőzésében. Elsődleges feladatuk a a helyi erők kiképzése volt a terroristák elleni küzdelemben. Az Iszlám Állammal szembeni koalíció szerdai tájékoztatása szerint a múlt héten 208 légitámadást hajtottak végre a terrorista szervezet állásai ellen.

Lezárul a 17 éve tartó háború?

Közben sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból is. A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump elnök már meghozta a döntését erről.

A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt: a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Ez lesz a teljes kivonulás kezdete és az első lépés a 17 éve húzódó háború lezárásához. A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig tarthat majd.

„Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból” – idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. A tisztségviselő hozzátette: úgy gondolja, Donald Trump „életképes megoldásokat” akar a konfliktusok lezárására.

A Pentagon (védelmi minisztérium) és a Középső Főparancsnokság, amely az afganisztáni hadműveleteket irányítja, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit az afganisztáni tervekről.

Afganisztánban az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt vesz részt az afganisztáni misszióban, a változatlanul afgán földön maradó észak-atlanti szövetségesek reagálásáról egyelőre nem érkeztek hírek.

A Trump-kormányzat a külpolitikája egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a megegyezést az afgán tálibokkal és ezzel a háború lezárását. Ennek érdekében különmegbízottá nevezték ki Washington volt iraki és afganisztáni nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, aki az elmúlt hetekben Katarban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban tárgyalt a békefolyamat megindítása érdekében. A héten Khalilzad Abu Dzabiban egyeztetett a tálibok képviselőivel, és a tárgyalásokhoz csatlakoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei is. Végleges megállapodás ugyan nem született, de az amerikai sajtóban megjelent információk szerint szó esett várható tűzszünetről, abban az esetben, ha Washington megkezdi csapatai kivonását. Khalilzad egyeztetései januárban folytatódnak, és várhatóan ekkor látogat a térségbe Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is.

Mattis nem értett egyet a döntéssel

Trump azt is bejelentette csütörtökön, hogy február végén távozik tisztségéből Jim Mattis védelmi miniszter. A tárcavezető lemondó leveléből azt lehet leszűrni, hogy az elnökkel támadt nézeteltérései miatt válik meg tisztségétől.

Az amerikai elnök Twitter-üzenetében tájékoztatott arról, hogy Mattis „nyugalmazott tábornok” február végén távozik, miután két évet töltött az ő kormányában.

„Mialatt betöltötte a tisztséget, hatalmas előrehaladás történt, kiváltképpen az új haditechnika beszerzésében (az amerikai hadseregnek)” – írta Trump. Hozzátette, hogy Mattis hatalmas segítséget nyújtott neki abban, hogy biztosítsa a szövetségesek és más országok katonai kötelezettségvállalásaik rájuk eső részének kifizetését. Trump tudatta, hogy hamarosan kinevezi a távozó tárcavezető utódját.

Röviddel Trump Twitter-üzenete után tették közzé hírügynökségek Mattis lemondó levelét, amelyben nem rejtette véka alá, hogy nézeteltérései voltak Trumppal. Úgy fogalmaz benne: az elnöknek joga van ahhoz, hogy olyan védelmi minisztere legyen, akinek nézetei jobban illeszkednek az övéihez, ezért azt tartja helyesnek, ha a lemond.

A leköszönő miniszter levelében felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a szabad világ nélkülözhetetlen állama, de nem védheti meg saját érdekeit szilárd szövetségek megőrzése és az irántuk tanúsított tisztelet nélkül. Washingtonnak határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie olyan országokkal, amelyek stratégiai érdekei egyre inkább az amerikai érdekeknek feszülnek. Egyértelmű szerinte, hogy Kína és Oroszország saját tekintélyelvű modelljének megfelelően akarja alakítani a világot – vétót szerezve más országok gazdasági, diplomáciai és biztonsági döntéseire –, saját érdekeiket érvényesítve a szomszédos országok, az Egyesült Államok és szövetségesei kárára. Mattis szerint ezért kell latba vetni minden eszközt a közös védelem szavatolása érdekében.

A politikus közölte levelében, hogy február 29-i hatállyal ér véget a tárcavezetői megbízatása, és addig elegendő idő marad az utódja kijelölésére és a szenátusi jóváhagyásra.

A Reuters és a CNN magas beosztású kormánytisztviselőkre hivatkozva egybehangzóan közölte, hogy Mattis csütörtökön megbeszélést folytatott Trumppal a Fehér Ház Ovális irodájában, és ekkor tudatta az elnökkel, hogy nem vállalja a továbbiakban a tárca vezetését. Az illetékesek szerint Mattisnak nézeteltérései támadtak Trumppal, de az elnök nem kényszerítette ki a távozását.

 Hírügynökségek azzal hozzák összefüggésbe Mattis távozását, hogy Trump szerdán úgy döntött, kivonja az amerikai katonákat Szíriából. Egy névtelenül nyilatkozó magas beosztású kormányilletékes azt közölte a CNN hírtelevízióval, hogy Mattis „hevesen ellenezte” ezt, illetve azt is, hogy esetleg Afganisztánból is kivonják az amerikai katonákat.

Amerikai sajtóértesülések szerint az amerikai elnök Kirstjen Nielsen belbiztonsági minisztert is le akarja váltani.

(MTI)