Szombat óta már 20 ezer aláírás gyűlt össze, a koszovói törvények szerint pedig azzal a petícióval, amelyet legalább tízezren aláírnak, már a parlamentnek is foglalkoznia kell.
A Koszovó függetlenségéért a szerb rendőrséggel és a jugoszláv hadsereggel 1998-1999-ben fegyveres harcot vívó UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.
A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A bíróság – főként a tanúk védelme érdekében – Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.
A koszovói politikusok egy része a múlt év végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci is. Később azonban a pristinai vezetés – főként Brüsszel és Washington nyomására -–kijelentette: noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.