Az orosz agressziókat nem menti se Koszovó, se Irak, se Líbia, egyetlen a Nyugat által elkövetett nemzetközi jogszegés sem
A cél a történelem kezdete óta ugyanaz a hadviselésben: a győzelem, az akarat rákényszerítése az ellenségre.
Petíciót indítottak a veteránok Koszovóban a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megszüntetéséért.
Aláírásgyűjtésbe kezdett az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) veteránjait tömörítő egyesület annak érdekében, hogy szüntessék meg az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején az UCK által elkövetett – feltételezett – háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot.
Szombat óta már 20 ezer aláírás gyűlt össze, a koszovói törvények szerint pedig azzal a petícióval, amelyet legalább tízezren aláírnak, már a parlamentnek is foglalkoznia kell.
A Koszovó függetlenségéért a szerb rendőrséggel és a jugoszláv hadsereggel 1998-1999-ben fegyveres harcot vívó UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.
A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A bíróság – főként a tanúk védelme érdekében – Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.
A koszovói politikusok egy része a múlt év végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci is. Később azonban a pristinai vezetés – főként Brüsszel és Washington nyomására -–kijelentette: noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.
Az UCK veteránjai azt követően kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy kiderült, megvannak az első gyanúsítottak, akiket januárban hallgat ki a különleges ügyészség.
A Zeri.info pristinai hírportál szerint eddig 13 egykori UCK-tagot idéztek be meghallgatásra, az ügyészség azonban csak hét ember beidézését erősítette meg.
Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt 6 szerbet – Vlastimir Djordjevicet, Sreten Lukicot, Vladimir Lazarevicet, Dragoljub Ojdanicot, Nebojsa Pavkovicot és Nikola Sainovicot – ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.
(MTI)