Moszkva lépéseket tehet az orosz hajók védelmében az Azovi-tengeren

Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren - figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva pénteken Moszkvában. Peszkov nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.  

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt annektálása óta a határvonal pontos helye - különösen a Kercsi-szorosban - vita tárgyát képezi a két ország között. 

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet csütörtökön közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 hajót „törvénysértő” jármű mozgását figyeli. 

Vlagyimir Putyin orosz csütörtöki szingapúri sajtótájékoztatóján  „abszolút törvénytelennek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok orosz hajókat tartóztatnak fel az Azovi-tengeren. Peszkov pénteken kijelentette: Moszkvának nincs oka arra, hogy ne higgyen a „Donyecki Népköztársaságban” a szakadár terület volt vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében folytatott nyomozásnak. A vizsgálat szerint Kijevnek köze lehet az augusztus 31-én elkövetett robbantásos merénylethez. 

Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt a gyanút Moszkva bizonyítékokkal is alátámasztani, kijelentette: az üggyel a szakadár köztársaság hatóságai foglalkoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyébként tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz. A Kreml szóvivője azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem kísérte figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Alekszej Navalnij ellenzéki politikus panasza ügyében lefolytatott eljárását. A testület csütörtökön másodfokon is elmarasztalta Oroszországot, amiért hatóságai 2012 és 2014 között hétszer is jogsértő módon vették őrizetbe és ítélték el Navalnijt, és mintegy 64 ezer euró (körülbelül 20 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosnak.

Peszkov nem kívánta kommentálni az ítéletet, mondván, hogy azt az orosz igazságügyi minisztérium már megtette. A moszkvai szaktárca kétségesnek nevezte az EJEB érvelését, és rámutatott, hogy az eredetileg kiszabott kártérítési összeg egyharmadára csökkentésével ezt maga a bíróság is elismerte. Az orosz elnöki szóvivő reagált arra a sajtóértesülésre is, amely szerint Abe Sindzo japán miniszterelnök a két ország között megkötendő békeszerződésről tárgyalva megígérte Putyinnak, hogy ha Oroszország - Tokió követelésének megfelelően - szigeteket engedne át Japánnak, akkor azokon nem épülnének ki amerikai támaszpontok. Peszkov elismerte, hogy a két vezető szingapúri négyszemközti tárgyalásain valóban felmerültek Tokió szövetségesi kötelezettségei.

Emlékeztetett rá, hogy ezen a megbeszélésen a  két vezető megállapodott a békeszerződésről folytatott tárgyalások felgyorsításáról, az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat alapján, amelyben Moszkva ígéretet tett arra, hogy a négy vitatott hovatartozású sziget közül kettőt visszaszolgáltat. Orosz szakértők korábban rámutattak, hogy a Kuril-szigetek déli vonulatának visszaszolgáltatása esetén az Ohotszki-tenger nem lenne már többé orosz beltenger, Oroszország katonai infrastruktúrája pedig nem készült fel arra a lehetőségre, hogy a japán fennhatóság alá kerülő szigetekre az Egyesült Államok bázisokat telepítsen. Abe egyébként pénteken Darwinban közölte, hogy Tokió változatlanul továbbra is mind a négy vitatott sziget hovatartozását a tárgyalások témájának tekinti.

(MTI)