Mi lenne egy Egyesült Skandináviában?

Négy éve annak, hogy összejött II. Margit dán királynő, V. Harald norvég király és XVI. Károly Gusztáv svéd király, hogy megünnepeljék a norvég alkotmány kétszázadik évfordulóját és a skandináv országok közötti két évszázados békét. 

Ez a két évszázadnyi béke a nordikus országok modern kori együttműködésének alapja lett, amit csak tovább fokozott a 20. század második felének európai közösségi fejlődése. Mi több, bizonyos szempontból az északiak együttműködése mintát adott az európai közösség döntéshozóinak is az évtizedek során. Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország nagykövetségei idén a Nordic Bridge-közösség megszervezésével építettek hidakat a magyar partnerek felé.

Az északi béke és együttműködés – ahogy bármilyen nemzetközi békeidőszak és nemzetek közötti közösség – nem volt magától értetődő: a vikingek utódainak középkori királyságai évszázadokig háborúztak egymással, a középkori Norvég Királyság önállóságának megszűnésével pedig egészen az újkorig Dánia és Svédország vetélkedése határozta meg Észak-Európa történetét. Ugyan a Kalmari Unió 1397 és 1523 között egy korona alá hozta az északi országokat, de utána háborúban vált szét újra Svédország és Dánia története, Norvégia és Finnország pedig csak a 20. században nyerte el önállóságát. 

Koppenhága

A történelmi tapasztalatokból tanulva, a két évszázadnyi békére alapozva azonban mára megszületett a mindannyiunk által ismert skandináv, északi, nordikus modell, amely továbbra is a világ legfejlettebb és legélhetőbb régióinak egyike – még akkor is, ha persze ott sem tökéletes minden.

De eljátszhatunk a gondolattal, mi lenne, ha a négy nordikus ország ténylegesen egységes ország lenne? Hol állnának akkor a világranglistákon, hogyan nézne ki ez az ország? Játsszunk hát!

Oslo, operaház

Svédország, Finnország, Norvégia hatalmas területei révén a nordikus állam 1 154 000 négyzetkilométert tenne ki, amivel természetesen Európa messze legnagyobb országa lenne, a világon pedig a 25. lenne Kolumbia és Dél-Afrika között állva a ranglistán (Magyarország a 108. helyen áll a terület nagysága szerinti listán). És a fenti adatban nincs is benne a Dániához tartozó, de nagyfokú autonómiával rendelkező Grönland – ha a jéggel borított szigetóriást is beszámítanánk, akkor Indiát is megelőzve a világ hatodik legnagyobb országáról beszélnénk.

A végtelen erdők és a megszámlálhatatlan tavak óriásországában továbbra is bőven elférnének az emberek: a négy skandináv ország összlélekszáma 26 856 ezer lenne. Ez persze messze van a világ legnépesebb országaitól, de Európában nagyon is tekintélyes szám lenne: a 19 milliós Románia és a 38 milliós Lengyelország között a 10. helyen állna. (Magyarország a világon a 92., Európában a 19. helyen áll a népesség szempontjából.)

És fontos tény, hogy egyrészt a bevándorlás, másrészt a bőkezű és jól működő családtámogatási rendszerek segítette születésszámok miatt a skandináv országoknak most is folyamatosan növekedik a népessége. Svédországban 1,9, Dániában és Norvégiában 1,7, Finnországban 1,6 a teljes termékenységi arányszám, ami még mindig jobb az európai átlagnál (Magyarországon most 1,5 ez a szám). Nem lennének más arányok egy elképzelt közös északi hazában sem. És lenne is hely a népesség növekedéséhez, ugyebár.

Finn tóvidék

A növekedést pedig nagyban segíti az a tény, hogy a nordikus országok a világ legfejlettebb országai közé tartoznak szinte minden fontos területen.

Az egy főre jutó nemzeti össztermék ranglistáján Norvégia a 6., Svédország a 16., Dánia a 20. és Finnország a 25. a világon - úgy, hogy azért az első 25-ből 11-en a speciális adottságokkal rendelkező miniállamok és olajsejkségek közé tartoznak.

Ha már játszunk, legyen játék a számokkal is: ha a négy ország nemzeti össztermékét összeadjuk és aztán elosztjuk az elképzelt nordikus ország össznépességével, az egy főre jutó GDP 56263 dollár lenne. Ezzel az északi állam a világ 12. legfejlettebb országa lenne ebből a szempontból, Szaúd-Arábia előtt és az USA mögött állva. (Magyarország 14209 dollárral az 56. helyen áll a világranglistán.)

Ezek azonban csak pőre számok, az életminőség nem csak ebből áll – lásd például a kellemesnek nemigen nevezhető szaúdi klímát.

Stockholm, télen

Elképzelt nordikus nagyállamunk négy legnagyobb városa a négy korábbi főváros, Stockholm (960 ezer fő), Koppenhága (777 ezer), Oslo (673 ezer), Helsinki (648 ezer) lenne. E négy város az emberléptékű méreteikkel kellően nagy távolságban fekszik egymástól a hatalmas skandináv tájban, szellősen elterülve tengerpartok, tavak, fjordok és erdőségek között.

A városi bringák és bringázók számát inkább meg sem merjük tippelni az északi városokban – ahogy az elkötelezett vidéki természetjárókét sem, a tavi kenusoktól a sífutókig meg fjordparti hegymászókig...

A jólét és a friss levegő megteszi a hatását: a négy északi ország lakói a világ leghosszabb életű emberei közé tartoznak (Svédország a 9., Norvégia a 15., Finnország a 21., Dánia a 27. a világranglistán), mind a férfiak, mind a nők várható élettartama meghaladja a 80 évet. Magyarországon ez a szám a férfiak esetében 75,9, a nők esetében 79,1, ezzel az 57. helyen vagyunk a ranglistán.

S ha már itt tartunk, az emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI) számai alapján – amit egészségügyi, oktatási és jövedelmi adatokból raknak össze – Norvégia a világelső, Svédország a 7., Dánia a 11., Finnország a 15. legfejlettebb ország a világon. Közös nordikus államuk is egész szép átlagot hozna a világ országai között.

Mit is mondhatnánk még? Hygge, lagom, lykke és sisu.

Tanulmányozzuk kicsit e fogalmakat, hátha adnak olyan életvezetési és -élvezeti tanácsokat, amit még Európa innenső, történelmileg huzatosabb fertályán is megfogadhatunk és megélhetünk.

Skol!