Az osztrákok tételesen felsorolták az ENSZ migrációs csomagjának azon pontjait, amelyeket elutasítanak, amennyiben azok túllépik a hatályos osztrák jog kereteit. Ezek a pontok a következők:
– a reguális és az irreguláris migránsok személyi állapot változásának a megkönnyítése
– a családegyesítések megkönnyítése
– a jobb munkaerőpiaci integráció
– a társadalombiztosítási jogosultságok átruházásnak megteremtése
– a társadalombiztosítási alapellátás biztosítása
– az iskolai erőforrások biztosítása
– a felsőoktatáshoz való hozzáférés
– a nem hivatalosan megszerzett képesítések elismerése
– az üzleti vállalkozások indításának megkönnyítése
– az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés
– a „klímamenekültek” betelepítésének lehetősége
– az integráció területén „bevált gyakorlatok” (best practices) átvétele
– a gyűlölet-bűncselekmények üldözése
– a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak felvilágosítása a jogi lehetőségekről (feljelentés, kártérítés)
– annak megakadályozása, hogy az elkövetők profilját faji, vallási vagy etnikai alapon alkossák meg
– az intolerancia feltárására ösztönzés
– a fogvatartás és a csoportos kiutasítás lehetőségének megakadályozása.
Ausztria, a „persistent objector”
Az osztrákok tiltakoznak az ellen is, hogy az ENSZ migrációs paktuma nemzetközi szokságjogként kötelező legyen Ausztrára nézve vagy soft law formájában bármilyen jogi hatással legyen az osztrák jogrendszerre. Kiemelik azt is, hogy a paktum nem eredményezheti az Európai Unión belüli hatáskörök megváltozását.
Az Osztrák Köztársaság ezekre az érvekre alapozva jelenti ki a dokumentumban, hogy nem fogadja el az ENSZ migrációs csomagját. A tiltakozó nyilatkozatban az osztrákok arról is írnak, hogy nem ismerik el a paktum nemzetközi jogilag kötelező voltát, valamint tiltakoznak az ellen is, hogy a paktum szabályai nemzetközi szokásjog alapján Ausztriára nézve kötelezővé váljanak, sőt kijelentik, hogy a paktum vonatkozásában Ausztriát „persistent objector”-nak (folyamatosan tiltakozó államnak) kell tekinteni. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi jog szabályai szerint, ha egy állam folyamatosan tiltakozik egy kialakulóban lévő nemzetközi szokásjogi szabály ellen, akkor az rá nézve nem lesz kötelező.