Aggódik Brüsszel a moldovai népszavazás eredménye miatt
Tovább lebeg kelet és nyugat között Moldova. Az EU vasárnap szembesült az orosz befolyás erejével, amely a szombati grúziai választáson is megmutatkozhat majd.
A macedónok nem érezték, hogy dönteniük kell az ország nevének megváltozásáról – vonta meg a vasárnapi érvénytelen szavazás mérlegét Ördögh Tibor Balkán-szakértő.
A macedónok nem érezték, hogy dönteniük kell az ország nevének megváltozásáról – értékelte Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában a vasárnapi érvénytelen népszavazást.
Macedóniában az érvényes népszavazáshoz szükséges ötven százalék helyett mindössze a szavazásra jogosultak harmada ment el, a válaszadók 91 százaléka viszont a névváltoztatásra szavazott.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint a macedónok nem akartak egyértelmű nemet mondani, mert talán érezték, hogy ez történelmi pillanat, viszont egyértelmű igent sem tudtak mondani arra, hogy megváltozzon az ország neve, és ezzel később az ő életük is.
Ördögh Tibor megjegyezte: a népszavazást érvénytelensége ellenére mind a kormánypárt, mind az ellenzék saját sikereként könyvelte el. A kormánypárt azért, mert a válaszadók többsége igent mondott a névváltoztatásra, az ellenzék pedig azért, mert sokan távolmaradtak, ahogyan azt ők kérték.
Kitért arra: a végső döntést a parlament mondja ki, az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség, 120-ból 80 igen szavazat kell. Ehhez a kormánypártnak kilenc ellenzéki szavazatot is meg kell szereznie.
Úgy fogalmazott: „nehéz menet jön”, és akár az is előfordulhat, hogy a szomszédos Albánia „segít” meggyőzni az ellenzéket, mint ahogy az sem kizárható, hogy a kormánypárt megvásárolja a szükséges szavazatokat.
(MTI)