Az EU-ba siet Montenegró

Az 1962-es születésű Milo Djukanovic a független Montenegró megteremtője és az ország szinte örökös vezetőjének nevezhető: 1991-1998 között miniszterelnök, 1998-2002 között elnök; majd 2003-2006, 2008-2010 és 2012-2016 között ismét, három alkalommal volt kormányfő, és 2018 májusától pedig újra az ország elnöki tisztségét tölti be.

Ez idő alatt Montenegró az utolsó jugoszláv tagállamiságból a 2006-os elszakadás nyomán független állammá vált. Montenegró 2017-től a NATO tagja lett, és az ország az EU-hoz is csatlakozna.

Antonio Tajani, az Európai Parlament üdvözölte Djukanovicot, aki az első nyugat-balkáni országvezető, aki felszólal az Európai Parlamentben. Elmondta: Montenegró Európa része történelmileg, kulturálisan és persze földrajzilag is. Tajani szerint visszafordíthatatlan Montenegró csatlakozási folyamata az EU-hoz. Djukanovic jelenléte is azt jelenti, hogy erősíteni szeretnék az együttműködést a csatlakozás érdekében, valamint a migrációs válság és a radikális iszlám elleni fellépés terén is.

Djukanovic beszédét azzal kezdte: Montenegró az egyik legfiatalabb és legkisebb ország Európában, de

Szerinte Montenegró a többi nyugat-balkáni ország csatlakozásáért is dolgozik.

Montenegró elnöke hangsúlyozta: megerősítették a belső stabilitást, a jogállamiságot. A NATO-tagja és az EU tagjelöltje az ország. Montenegró várja a befektetéseket, az együttműködést a külföldi partnerekkel. Nemzeti összterméke 4.7 százalékkal nőtt tavaly, az ország felzárkózóban van az EU átlaga felé. Gyorsan nőnek a bérek, de persze még le vannak maradva az uniós átlagtól az ország történelmi adottságai miatt. A cél a versenyképesség növelése, a fiatalok otthon tartása.

Milo Djukanovic

Djukanovic kiemelte: a turizmus 20 százalékát teszi ki a GDP-nek, a 600 ezer lakosú Montenegró 2 millió turistát fogadott tavaly. Montenegró egy multietnikus, több vallású ország, amely békében él. Célja az európai és észak-atlanti szövetségben való teljes jogú részvétel. A NATO-tagság megerősítette a nyugati kapcsolatokat, több befektetés és több turista is érkezik Nyugatról, mint korábban. 

Az ország fellép a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, új intézményeket szervezve. Elkötelezettek abban, hogy az igazságszolgáltatást fejlesztették, tiszteletben tartják és védik a sajtószabadságot és a civil szférát.

Az elnök hangsúlyozta: Montenegró sorra tárgyalja és zárja le a csatlakozáshoz szükséges tematikus fejezeteket. A migrációs válság kapcsán elmondta: a humanizmus és szolidaritás elve alapján járnak el, minden országnak segítenie kell a migránsokat a teherbírásuk szerint.  Az elnök szerint az egyes nyugat-balkáni országok sikerei kihatnak a többi szomszédos országra is, az európai integráció útján is. 

Djukanovic szerint fontos fejlemény ugyanakkor, hogy az EU iránti lelkesedés alábbhagyott a régió társadalmaiban. Vannak újabb feszültségek a régióban, Koszovó és Macedónia kapcsán például.

Ezért fontos, hogy az európai perspektíva, a csatlakozás közeljövőbeli lehetősége segítené az Európa-párti erőket. Montenegró elnöke szerint a macedóniai népszavazás és annak kudarca is intő jel lehet. Fontos szerinte a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fenntartása is, hogy ne újuljanak ki a régi konfliktusok. A lényeg a régió stabilitásának megőrzése.

Montenegró nem akar más opciót, mint a nyugati csatlakozást. Ha kritizálják az EU-t, az azért van, mert európaiként azt szeretnék, ha minél jobb lenne – mondta végül beszédében Milo Djukanovic.