A daytoni békeszerződés értelmében Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező államalakulatra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.
A sajtó nagy része arról írt, Lavrov azért érkezik két héttel az általános választások előtt Boszniába, hogy támogatásáról biztosítsa a szerb vezetőket, különösen Milorad Dodik boszniai szerb elnököt. Lavrov mindazonáltal nem kampányolt egyik párt vagy népcsoport mellett sem, hanem leszögezte, hogy Moszkva nem akar beavatkozni Szarajevó belügyeibe, és nem akarja az október 7-re tervezett általános választások kimenetelét sem befolyásolni. Mint mondta: Oroszország annyiban érdekelt a boszniai választások eredményét illetően, hogy reményei szerint a végeredmény belpolitikai megnyugvást hoz az országnak, illetve Oroszország és Bosznia kapcsolata tovább tud fejlődni.
Belgrád és Szarajevó viszonya