Baloldali liberális alelnöke lesz a közigazgatási bíróságként működő Államtanácsnak Hollandiában

A „Hollandia alkirályá”-nak is nevezett alelnöki posztot a hatályos szabályok értelmében meg kellene hirdetni, a gyakorlatban azonban politikai döntés szokott születni. Jelen esetben a D66-hoz tartozó Kajsa Ollongren belügyminiszter terjesztette elő a szintén D66-os politikusról, Thom de Graafról szóló személyi javaslatot, amelyet a kormány aztán el is fogadott.

A holland Államtanács kettős funkciójú szerv. Egyrészt a kormány és a parlament általános jogalkotási és adminisztrációs tanácsadó szerve, másrészt a legfelsőbb szintű közigazgatási bíróság. Az Államtanács a mindenkori kormánytól függetlenül látja el feladatait.

Az Államtanács elnöke csak egyfajta szimbolikus vezetője a szervezetnek, a napi működés tényleges irányítója az alelnök. A testület mellett körülbelül 70 tanácsadó is dolgozik, akik közül egyszerre legfeljebb 10 fő dolgozhat az Államtanács mindkét ágában. A gyakorlatban az Államtanács kötelezően megvizsgálja a törvénytervezeteket, az általános igazgatási rendeletek tervezetét, valamint a nemzetközi szerződések ratifikációját célzó törvénytervezeteket. A magánszemélyek és a közigazgatási szervek közötti konkrét jogvitákban legfőbb közigazgatási bírói fórumként, az állam különböző szervei közötti ügyekben pedig fellebbviteli fórumként funkcionál.

Mivel Piet Hein Donner októberben betölti a kötelező nyugdíjkorhatárt jelentő 70. életévet, új tagot kellett keresni a helyére. Az Államtanács csak a javasolt jelöltet hallgatta meg azt követően, hogy a jelölésről a belügyminiszter értesítette. Az Államtanács lehetőséget kapott ugyan a jelölttel kapcsolatos véleményének kifejtésére, de a kinevezését, még ha akarta volna, akkor sem tudta volna megakadályozni. Az Államtanács november 1-jén hivatalba lépő új alelnöke a 61 éves Thom de Graaf lesz, aki azt követően, hogy 1981-től a Nijmegeni Egyetem jogi karán tanított, 1994-ig több különféle posztot is betöltött a Belügyminisztériumban. 1994 és 2003 között a D66 alsóházi képviselője, 1997 és 2003 között pedig frakcióvezetője is volt. 2003 és 2005 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási reformért és királysági kapcsolatokért felelős miniszter volt. 2007 és2012 között Nijmegen polgármestere volt, 2011 óta volt a szenátus tagja a D66 színeiben. 2015-től 2018 júniusáig pedig a párt szenátusi frakciójának vezetőjeként működött.