Megemlékeznek a srebrenicai népirtásról

Az eddig még feltáratlan tömegsírok felfedésére szólította fel a srebrenicai mészárlás elkövetőit Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerdán Srebrenicában, a népirtás 23. évfordulóján. Mint mondta, 23 évvel a szörnyűségek után az elkövetők lelkiismerete még mindig nem ébredt fel, és még mindig nem lehet tudni, hogy körülbelül ezer áldozatot hol temettek el. 

Srebrenicai békemenet

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője beszédében embertelennek nevezte azt, hogy még mindig vannak olyanok, akik tagadják, hogy népirtás történt volna Srebrenicában. Majd hozzátette: ha valamit tagadnak, akkor azt meg nem történtté akarják tenni. Példaként említette, hogy Európában olyanok is élnek, akik tagadják a holokausztot, de attól az még megtörtént. 

A szerdai megemlékezésen mintegy harmincezren vettek részt a szervezők szerint, közülük több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg kedd este. A békemenet vasárnap indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől. 

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Még mindig nem találnak minden áldozatot

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosíthatóak. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 35 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6609-re nőtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön az áldozatok számaként 8372 szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.

Három évvel ezelőtt a helyszínen megdobálták Aleksandar Vucic akkori szerb miniszterelnököt. Egy évvel később a szerb-bosnyák feszültségek miatt a szervezők közölték, hogy a szerbeket nem látják szívesen a megemlékezésen, így sem akkor, sem most nem képviseli Belgrádot senki.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Előbbit két évvel ezelőtt 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig tavaly novemberben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a testület.

A hágai törvényszék decemberben befejezte működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket, így a fellebbezéseket is az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.

Az NT, valamint a nemzeti bíróságok eddig 45 embert ítéltek összesen 699 év börtönbüntetésre, valamint három embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

(MTI)