A soros boszniai elnök felszólította az elkövetőket a rejtett tömegsírok felfedésére.
Az eddig még feltáratlan tömegsírok felfedésére szólította fel a srebrenicai mészárlás elkövetőit Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerdán Srebrenicában, a népirtás 23. évfordulóján. Mint mondta, 23 évvel a szörnyűségek után az elkövetők lelkiismerete még mindig nem ébredt fel, és még mindig nem lehet tudni, hogy körülbelül ezer áldozatot hol temettek el.
Srebrenicai békemenet
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője beszédében embertelennek nevezte azt, hogy még mindig vannak olyanok, akik tagadják, hogy népirtás történt volna Srebrenicában. Majd hozzátette: ha valamit tagadnak, akkor azt meg nem történtté akarják tenni. Példaként említette, hogy Európában olyanok is élnek, akik tagadják a holokausztot, de attól az még megtörtént.
A szerdai megemlékezésen mintegy harmincezren vettek részt a szervezők szerint, közülük több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg kedd este. A békemenet vasárnap indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Még mindig nem találnak minden áldozatot
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosíthatóak. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 35 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6609-re nőtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön az áldozatok számaként 8372 szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
Három évvel ezelőtt a helyszínen megdobálták Aleksandar Vucic akkori szerb miniszterelnököt. Egy évvel később a szerb-bosnyák feszültségek miatt a szervezők közölték, hogy a szerbeket nem látják szívesen a megemlékezésen, így sem akkor, sem most nem képviseli Belgrádot senki.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Előbbit két évvel ezelőtt 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig tavaly novemberben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a testület.
A hágai törvényszék decemberben befejezte működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket, így a fellebbezéseket is az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.
Az NT, valamint a nemzeti bíróságok eddig 45 embert ítéltek összesen 699 év börtönbüntetésre, valamint három embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Semmi, de semmi nem akar összejönni.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
