Dél-Európa legnépszerűbb üdülővárosaiban a helyieknek már annyira elegük van a tömegturizmusból, hogy tüntetést szerveznek ellene – tudósít a Kossuth Rádió.
Forró nyár, hömpölygő tömeg, éjszakai bulik az egyik oldalon, növekvő ingatlanárak, állandó hangzavar és környezetszennyezés a másik oldalon. A Kossuth Rádió járta körbe a tömegturizmus előnyeit és hátrányait.
Az elmúlt években Európa legforgalmasabb turisztikai célpontjain egymás után léptek életbe korlátozások. Először a spanyolországi Baleár-szigeteken korlátozták drasztikusan a turisztikai célú lakáskiadást. Palmán, Mallorca fővárosában betiltották a turisztikai célú lakáskiadást a helyi lakosok panaszai miatt. Ezzel a döntéssel Palma lett az első spanyol város, ahol ilyen drasztikus módszerrel szabályozzák a turizmust.
Míg néhány évvel ezelőtt „csak” kilencmillió turista látogatott a spanyol szigetekre, addig ez a szám immáron meghaladja az évi tizennégymilliót. Mallorca és Ibiza például világhírű bulihelynek számít. Olyan sok német vendég érkezik, hogy az üdülőhelyen német rádióadó is működik. A hatalmas nyaralni és szórakozni vágyó tömeg azonban gondokat is okoz.
Tüntetés a tömegturizmus ellen
Palma szigetének lakói tüntetésen jelezték: nem tartják kívánatosnak, hogy az egymillió lakost számláló szigetre évente tizennégymillió kikapcsolódni vágyó turista érkezzen. Egy másik nyilatkozó arról beszélt, hogy szó sincs turizmusfóbiáról, viszont a hely népszerűsége miatt az ingatlanárak irreálisan magasak lettek. Szerinte egy átlag baleári polgár körülbelül ezer eurót keres, ebből pedig még lakbért is képtelenség fizetni. Az ott élő lakosoknak esélyük sincs lakásvásárlásra. Egy másik tüntető arról beszélt, hogy miközben a sziget politikusai azzal érvelnek, hogy a turizmus felpörgeti a gazdaságot, aközben a helyi lakosok ebből anyagilag semmit nem érzékelnek.
Megszólalt egy német férfi is, akinek az idei volt a negyvenedik mallorcai nyaralása. Azt nyilatkozta, hogy az évek során ő is megfigyelte a turizmus növekedését: „az az érzése az emernek, hogy a sziget tele van.”
A szigetek vezetése „ingatlanfronton” is szigorított. Barcelonához hasonlóan betiltották a rövid távra kiadott lakások reklámozását. Barcelonában többször voltak már demonstrációk a várost eluraló turistaáradattal szemben. A tüntetők azt skandálták: „részeg turisták – menjetek haza!” De akadt arra is példa, hogy a dühös helyi tüntetők turistabuszokat tartóztattak fel. A Barcelona nevezetességnek számító Szent Család-templomban (Sagrada Família) és más nevezetes helyeken is olyan ellenőrző rendszereket telepítettek, amelyek révén szabályozott, hogy a látogatók mikor és meddig tartózkodhatnak az épületekben.
Az érintett nagyvárosok turisztikai hivatali igyekeznek olyan szabályozásokat bevezetni, amelyek megnyugtatják a helyieket, de a gazdaságra sem károsak.
Dubrovnik polgárai is panaszkodnak
A horvátországi Dubrovnikban, a központban és környékén hömpölygő tömeg miatt az elmúlt évek során sokszor alakult ki kaotikus viszony. A hatalmas tömeg miatt sokan kiköltöztek a történelmi városmagból. Egy új rendelet szerint az Adria ékkövének tekintett óvárosi részben egyszerre csak nyolcezer turista tartózkodhat, mindösszesen négy óra hosszáig.
Tavaly a Pag szigeteki Novaja város polgármestere kért elnézést a lakosságtól a sorozatos bulik, rendbontások miatt. Hvaron 700 eurós büntetés vár azokra, akik közbotrányt okoznak. A görög Santorini szigetén az „úszó szállodák” kikötését korlátozták, Velencében pedig fontolgatják a több ezer utast szállító hajók behajózásának tiltását a lagúnákba.
A turizmus tömeges megjelenése nemcsak zajjal, köznapi kellemetlenségekkel jár, hanem komoly aggályokat vet fel például a környezetvédelem terén is.
Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró szerint ha sokan mennek egy helyre, megszűrhető az odaérkező turisták áradata pusztán azzal, hogy a legnépszerűbb helyeken elkezdenek belépőjegyeket szedni, megemelik a szolgáltatások árát. Példaként hozta fel Monacót, ahol csillagászati ár már a parkolás is. A szakértő szerint a felsorolt problémák természetes velejárói a legfelkapottabb helyszíneknek, de figyelembe kell azt is venni, hogy a turisták által befolyt bevételek igen jelentős mértékben hozzájárulnak az adott térség gazdasági erejéhez.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Továbbra is lendületben vannak a két ország közötti kapcsolatok.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Ha korábbi csapattársán múlna, a magyar labdarúgónak a Barcelonában is lenne helye.
Egyik pillanatról a másikra eltűnt a radarernyőkről a gép.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
A számok nem hazudnak.
A Magyar Péterrről könyvet író, a migrációt álproblémaként jellemző szélsőliberális pszichológus végül mégsem Hadházy Ákos ellen indul, hanem Budapest 2. egyéni választókerületében.
