Kompromisszumos megoldás született a koalíciós válságra Izraelben

2018. március 13. 22:49

Megegyeztek az izraeli kormánykoalíció pártjai a sorkatonasággal kapcsolatos vitákban, így elhárult az előrehozott választások veszélye. Lehet, hogy a kisebb pártok Benjamin Netanjahu háta mögött egyeztettek.

2018. március 13. 22:49

A koalíció pártjai kompromisszumos megoldást találtak az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény ügyében,  ezzel megoldódott a koalíciós  válság, és elhárult az előrehozott választások veszélye Izraelben – jelentette a tízes kereskedelmi tévécsatorna esti hírdója kedden.

A kabinetben részt vevő  kisebb pártok a hírmagyarázók szerint  Benjámin Netanjahu miniszterelnök háta mögött egyeztek meg, mert a kormányfővel ellentétben nem állt érdekükben a jobboldali ultraortodox kormány felbomlása másfél évvel mandátumának lejárta előtt. 

A válságot kirobbantó Egyesült Tórapárt meghátrált az ultraortodoxok katonai felmentését biztosító törvénykezés követelésében. Beleegyeztek, hogy csak első olvasatban szavazzanak a kneszetben indítványukról, és ennek fejében is készek voltak megígérni támogatásukat a 2019-es költségvetés megszavazásához még a kneszet téli ülésszakán, vagyis a közeli napokban. 

Eredetileg ragaszkodtak hozzá, hogy három olvasatban voksoljanak, és véglegesen fogadják el javaslatukat a törvényhozásban, de erről lemondtak, és ezzel valójában elhalasztották a döntést az ügyben. 

A legnehezebben a vallásellenes, és a katonai szolgálat  általános  kiterjesztését követelő Avigdor Liberman adta be a derekát. Őt végül  az  győzte meg a kormányzás folytatásáról, hogy az utóbbi napokban megjelent közvélemény-kutatások pártja meggyengülését mutatták.  Ezért nem állt érdekében a közeli, Netanjahu által már júniusra  szorgalmazott választás. 

Az utóbbi két hétben minden nap, sőt olykor naponta többször is változott a politikai helyzet Jeruzsálemben. A média szinte óránként számolt be vagy arról, hogy várhatóan a kabinet felbomlásával végződik a koalíciós válság, és már júniusban előrehozott választásokat tartanak, vagy arról, hogy van remény a megállapodásra és elhárult a kormány feloszlatásának veszélye. 

A helyi szakértők szerint Netanjahu júniusra előrehozott voksolást szeretett volna, hogy a korrupciós ügyek ellenére megerősödve, a parlamenti választásokat  egyfajta bizalmi népszavazássá változtatva nézzen szembe a várható vádemeléssel. 

Kampányához jelentős előnyt jelentett volna az ország kikiáltása hetvenedik évfordulójának ünnepségsorozata áprilisban, majd az amerikai nagykövetség májusi Jeruzsálembe kültöztetése, mert a sikereket személyes érdemeiként tudta volna bemutatni.

 A koalíció kisebb pártjai azonban útját állták elképzeléseinek, mert számukra igen előnyös a jelenlegi kormány egy a vádak miatt meggyengült, és ezért pártérdekeik számára zsarolhatóbb kormányfővell Ezért inkább maguk között oldották mega 2015 óta regnáló kormány eddigi legsúlyosabb válságát.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2018. március 13. 23:22
"Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a honvédelmi miniszter felmentést adott minden olyan jesivában tanuló fiatalnak, aki kijelentette, hogy az ő foglalkozása a Tóra tanulmányozása. A mentesség addig volt érvényes, amíg az ifjú a jesivában tanult. Ha munkát vállalt, a mentesség megszűnt és érvénybe lépett a hadkötelezettség. Ezért a harédi férfiak élethosszig (de legalábbis a hadköteles kor végéig) tartó Tóratanulásra „ítélték” magukat. Így (legálisan) nem dolgozhattak, tehát nem is fizettek adót. Viszont a köreiben általánosan elterjedt nagycsalád-modell eredményeképpen létszámuk robbanásszerűen gyarapszik: az 1948-as 30 ezerrel szemben létszámukat ma 800 ezerre becsülik, ami a zsidó lakosság 15 százaléka. A népességnövekedés körükben évi 6 százalék, míg az izraeli átlag 1.8 százalék." "A nem harédi izraeliek (beleértve a mélyen hívő vallásos cionistákat is) egyre növekvő ingerültséggel tekintenek a kivételezettekre, akik nem szolgálnak a hadseregben, nem fizetnek adót (hiszen nem dolgozhatnak), viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a költségvetésből, ragaszkodnak monopóliumukhoz a „ki a zsidó” kérdés eldöntésében, és gyakran militánsan igyekeznek életmódjukat és felfogásukat terjeszteni. Az izraeli demokrácia adta előnyökkel élnek tehát, miközben nem hajlandók az izraeli polgárként rájuk háruló kötelezettségeket vállalni. A harédi felfogás viszont úgy tartja, hogy a zsidó ember életének középpontjában a Tóra tanulása áll. Az Örökkévaló eszerint ítéli meg a közösség érdemét. Nincs ennél magasztosabb tevékenység, így tehát méltán várható el, hogy az „alantasabb” munkát végző izraeliek a szent tanulmányokat támogassák. Minderre hajlandó is lenne az izraeli többség – de nem százezrek esetében. A törvény egy kisebb létszámú, Tóra-tanulásban kiemelkedő csoport mentességét biztosítja. A harédi közösség azonban a Tóra elleni frontális támadásnak tekinti a törvényt, és a korábbi helyzet fenntartását követeli." http://www.szombat.org/politika/izraeli-ultraortodoxok-szellemi-iranymutatok-vagy-eloskodok
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!