Az arab tavasztól a Brexitig: nyolc világesemény az elmúlt nyolc évből, ami nagyot változtatott a világ menetén.
A választások előtti kötelező köröknek hála számtalan összegzést olvashattunk arról, mi minden történt vagy éppen nem történt az Orbán-kormány vezetése alatt.
De a nagyvilágban is sűrű éveket hagyhattunk magunk mögött. Itt egy válogatás a legforróbb eseményekből.
2010: a mexikói olajkatasztrófa
2010. április 20-án felrobbant a Deepwater Horizon fúrótorony a Mexikói-öbölben, előidézve ezzel az USA történetének eddigi legnagyobb olajkatasztrófáját. A robbanás során tizenegy ember életét vesztette, majd három hónapon belül 780 millió liter olaj került az óceánba.
A természetben okozott károkon túl az esemény jó néhány embernek és az érintett óriáscégnek is felbecsülhetetlen veszteséget okozott: végső számítások szerint a következmények kezelése nem kevesebb, mint 61,6 milliárd dollárjába került a British Petroleumnak.
2011: az arab tavasz
2011-et egy hatalmas tüntetéssorozattal kezdték az arab államok. A számos halálesetet okozó lázadássorozat többek közt Algériát, Jordániát, Egyiptomot, Jement és Tunéziát is érintette. A lakosok százezreit megmozdító fellépéseken rengeteg ember veszítette életét.
A következmények természetesen itt sem maradtak el: Tunéziában egy 23 éve regnáló államfőt távolították el, Jordániában a király menesztette a kormányt, ahogyan február végére az egyiptomi elnök is lemondott tisztségéről (később, 2012-ben pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték).
A legnagyobb válság pedig Szíriában alakult ki, ahol hét éve tart a totális polgárháború, teljes pusztulást okozva az ország kiterjedt területein, miközben a hatalmi vákuumban a most történő összeomlásig az Iszlám Állam is kiterjeszthette az iszlamista terror uralmát.
2012: a görög válság
Szakértői vélemények szerint az ekkor már két éve fennálló görögországi gazdasági válság 2012-ben érte el mélypontját. Ekkorra a hitelminősítők lényegében úgy vélték, az ország csődbe jutott. Ekkor ratifikálták a második támogatási programot, melynek keretein belül 2014-ig 240 milliárd eurós segélyt kapott az ország.
A válság és annak szövődményei miatt a görög kormányoknak 2010-2015 között összesen 11 megszorító csomagot kellett bevezetniük. Népszerűtlen intézkedései között volt például a közalkalmazottak tizenharmadik és tizennegyedik havi juttatásának megszüntetése, a nyugdíjak többszöri csökkentése és a tömeges elbocsátások is.
2013: az új pápa
A katolikus egyház 2013. március 13-án új, egyben az első nem európai vezetőjének választotta Jorge Mario Bergogliot. Az argentin bíboros megválasztásának az az igen ritkán előforduló esemény előzte meg, hogy lemondott a pápa. Így került XVI. Benedek után Ferenc pápa a Vatikán élére.
Igen vegyes Ferenc megítélése pápaságának ötödik évében. Egyrészről személyét és munkásságát különböző díjjakkal méltatják, például 2013-ban az év emberévé választotta a Times magazin, majd 2016-ban ő kapta a Károly-díjat. Másrészről sok kritikusa akad, akik rossz szemmel nézik egyes elveit: például sokaknak nem tetszik, hogy Ferenc pápa a migrációs válság közepette a hazájukat elhagyók mellé állt, vagy az, hogy a homoszexuálisokkal kapcsolatban is tisztelet- és szeretetteljes viselkedésre buzdítja az embereket, s a melegek integrációját szorgalmazza. Egyes nézeteivel és kijelentéseivel komoly belső feszültségeket keltett a katolikus egyházban és a hívek körében.
2014: kelet-ukrajnai háború
Ebben az évben a nyugati világ figyelme Ukrajna felé fordult: a Majdan téri események után az új, oroszellenes kormány elleni tüntetésekbe kezdtek a donyecki és a luhanszki területeken. Ezek a lázadások mind nagyobb körben terjedtek el s fegyveres konfliktussá nőtték ki magukat. Ugyanebben az időszakban népszavazást tartottak a Krím területén, melyben az ott élők választhattak, hogy Oroszországhoz, vagy Ukrajnához szeretnének tartozni. A voksolás előtt azonban orosz kötődésű katonák szállták meg a Krímet.
A választáson ezután túlnyomó többségben az Oroszországhoz való csatlakozást pártolták, ám a szavazást a világ nagyobbik része illegitimnek tekint (köztük maga Ukrajna, az Európai Unió tagállamai, USA és Kanada is). A történethez hozzátartozik: Krím és Szevasztopol lakói jó eséllyel megszállás és választási machinációk nélkül is Oroszország mellett voksoltak volna, ugyanis többségében orosz ajkú lakosság él a Krím-félszigeten, akiknek érdekében állt elszakadni a komoly gondokkal küzdő Ukrajnától.
2015: Izland meggondolta magát
Izland 2015-ben úgy döntött, mégsem szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Kérelmüket még 2009-ben nyújtották be, így 2010-ben már hivatalosan a tagjelöltek között voltak. A tárgyalások ekkortól a vártnál problémásabban alakultak, majd 2013-ban egy euroszkeptikus kormány került hatalomra a szigetországban, akik felfüggesztették a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat.
Egyes statisztikák szerint Izland lakóinak több mint fele nem is akart csatlakozni az unióhoz (2012-ben); ahogyan akkori külügyminiszterük, Gunnar Bragi Sveinsson is úgy vélte, Izland érdekei jobban érvényesülnek az Európai Unión kívül.
2016: újabb visszavonulás: a Brexit
Az EU-val kapcsolatban nem csak Izlandnak akadtak kétségei: két évvel ezelőtt júniusban arról tartottak népszavazást az Egyesült Királyságban, hogy hazájuk az Unió tagja maradjon-e. Az eredményeket mind jól ismerjük: lassan egy éve folytatja kilépési tárgyalásait a brit kormány és a brüsszeli bürokrácia.
Köztudott, hogy David Cameron mindvégig a Brexit ellen volt, így az elbukott kampány után 2016-ban be is jelentette távozását a miniszterelnöki posztról .
2017: Moszul fölszabadulása
Moszult – megannyi harc után – 2017-ben sikerült az iraki csapatoknak visszaszerezniük az Iszlám Államtól. A város ostromában több ezer ember veszítette életét, azzal együtt is, hogy 2014 és 2017 között körülbelül 900 ezer ember hagyta el a várost (ami a háború előtti lakosság nagyjából ötven százaléka).
Moszul szabadságáért többek között az Egyesült Államok, Németország, Törökország és Franciaország is dolgozott, összesen közel 114 ezer katona. A számos halálos áldozatot követelő harcokról egy segítő így nyilatkozott: „Az elmúlt 25 évben konfliktusos területeken dolgoztam, láttam Boszniát, Koszovót, Csecsenföldet, és soha nem láttam semmit, ami ennyire szörnyű lett volna”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Mindketten nagy vereséget szenvedtek Brüsszelben.
