The Guardian: Nagy bajban Európa két vezető hatalma
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
Nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz – állítja a német szövetségi belügyminiszter.
A menedékkérők számának csökkenése ellenére nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, amelyre „európai választ” kell adni – mondta a német szövetségi belügyminiszter kedden Berlinben.
Ki dönt?
Thomas de Maiziere a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2017-es jelentését bemutató tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még mindig „túl sok” menedékkérő érkezik Németországba, és továbbra is a „bűnöző embercsempészek” döntenek arról, hogy ki jöhet, ami a lehető „legembertelenebb” kiválasztási mód. Kiemelte: azt kell elérni, hogy „Európa döntsön arról, ki jöhet Európába és Németországba”, és csak védelemre szoruló emberek érkezzenek, és ne olyanok, akik a jobb élet reményében akarnak bevándorolni.
Azzal kapcsolatban, hogy a BAMF döntései ellen jogorvoslattal élő menedékkérők 44 százaléka sikerrel támadja meg a hatóság határozatát a közigazgatási bíróságokon, kiemelte, hogy ez az arány nem változott az előző évekhez képest, és a BAMF felülbírált döntéseinek száma csupán azért emelkedett, mert a menekültügyi hivatal több menedékjogi kérelmet bírált el.
Szívóhatás
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az oltalmazott státuszt szerző menedékkérők családegyesítési joga körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy a nagyvonalú szabályozás „szívóhatást” idézhet elő, amit el kell kerülni. Nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben „jutalmazzák” mindazokat, akik a család legerősebb vagy éppen leggyengébb tagját embercsempészek segítségével bejuttatják Németországba, hogy a többiek jogosultságot szerezzenek a bevándorlásra – mondta. Hozzátette, hogy a családegyesítés révén érkezők jellemzően nem háborús övezetekből, hanem biztonságos területről, például Törökországból költöznek rokonaik után. Mint mondta, ha a családegyesítés valóban kiemelten fontos az érintetteknek, akkor nem kell feltétlenül Németországban, hanem akár Törökországban is meg lehet valósítani.
Csökkenő nyomás
A BAMF jelentése szerint 2017-ben 186 644 újonnan érkező menedékkérőt vettek nyilvántartásba. A Németországra nehezedő migrációs nyomás így tavaly is jelentősen csökkent. Egy évvel korábban még 280 ezer embert regisztráltak, a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben pedig 890 ezret.
(MTI)