Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Sigmar Gabriel szerint a nagykoalíciós kormányzás nem függ össze a szociáldemokraták gyengülésével. A párt exelnöke személyesen is érdekelt egy nagykoalíció létrejöttében, miután sajtóhírek szerint továbbra is szívesen lenne a német diplomácia vezetője.
Tévedés, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetséggel folytatott nagykoalíció miatt került válságba – mondta egy szerdai berlini előadásában a párt korábbi elnöke, Sigmar Gabriel német külügyminiszter.
Az Európai Szocialisták Pártja (PES) konferenciáján tartott előadásában hangsúlyozta: „a német szociáldemokrácia túlélése szempontjából viszonylag lényegtelen, hogy belépünk-e egy újabb nagykoalícióba”.
Az a „megszállottság” pedig egész biztosan indokolatlan, amellyel az SPD fennmaradását összekapcsolják a kormányzati felelősség vállalásának kérdésével – tette hozzá Sigmar Gabriel, aki a német sajtó szerint szívesen lenne továbbra is a német diplomácia vezetője, így személyesen is érdekelt a nagykoalíció folytatásában.
Az SPD korábbi elnöke hírportálok beszámolói szerint az európai szociáldemokrácia jövőjéről szóló konferencián kiemelte: az ellenzékbe vonulás és a kormányzás folytatása mellett is szólnak nyomós érvek, de az nem tartozik közéjük, hogy azért kell ellenzékbe vonulni, mert a kormányzás az SPD hanyatlását jelenti.
Mint mondta, határozott meggyőződése, hogy az SPD válsága inkább a szociáldemokrata politika „teljes mértékben megváltozott keretfeltételeihez”, így a gazdaság és a munka világának globális átalakulásához köthető, mintsem a konzervatívokkal kötött koalícióhoz.
Sigmar Gabriel az elveszített 2009-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után vette át a párt irányítását. Vezetése alatt a szociáldemokraták nem erősödtek meg, országos választói támogatottságuk rendre történelmi mélységben, a 22-26 százalék körül mozgott. Az idén márciusban aztán átadta az elnöki tisztséget Martin Schulznak, akitől a párt megerősödését várta a tagság és az SPD támogatói köre. A szociáldemokraták azonban még tovább még gyengültek, az szeptemberi Bundestag-választáson történetük leggyengébb eredményét, 20,5 százalékot értek el.
A párt a csütörtökön kezdődő háromnapos berlini kongresszusán eldönti, hogy kezdjenek-e megbeszéléseket a CDU/CSU-val a megrekedt kormányalakítás előmozdításának lehetőségéről. Az elnökség indítványa szerint el kell kezdeni tárgyalni, de nyílt végű, nem feltétlenül a közös kormányzás folytatására irányuló folyamatot kell indítani. Az elnökség azt is javasolja, hogy a folyamat minden fontos állomásánál vonják be a döntéshozatalba a lehető legszélesebb kört, így egy úgynevezett pártgyűlésen – a kongresszusok közötti időszakok legmagasabb szintű döntéshozó fórumán – kellene határozni az esetleges koalíciós tárgyalások megkezdéséről, és pártszavazással, a tagok voksai alapján kell dönteni az esetleges koalíciós szerződésről.
Egy újabb CDU/CSU-SPD kormány lenne a 2005-2009-es, és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.
(MTI)