Ilyen volt Ferenc pápa legnehezebb éve

A keresztényellenes merényletektől sújtott Egyiptomba látogatott el tavasszal Ferenc pápa, aki 2017 végén Mianmarban és Bangladesben a muzulmán rohingja kisebbséget vette védelmébe. Az igazi kihívást azonban egyre inkább a pápa tanításait bírálók jelentik a katolikus egyházban. Jelképes apostoli úttal kezdődött és zárult az esztendő annak ellenére, hogy az idén 81 éves Ferenc pápa ismét kevés külföldi látogatást tett, amelyek azonban annál jelentősebbek voltak.

Apostoli utak

Az egyházfő áprilisban Egyiptomban az Afrikában és a Közel-Keleten üldözött keresztény közösségekért emelte fel szavát. Ferenc pápa a szunnita muzulmán világ szellemi központként ismert al-Azhar egyetem és mecset főimámjával találkozott. A két vallási vezető párbeszéde végleg pontot tett a XVI. Benedek regensburgi kijelentései miatti ellentétekre, amely kijelentéseket a muszlimok Mohamed-ellenesként értékeltek. Ferenc pápa májusban a portugáliai Fátima Mária-kegyhelyét kereste fel, szeptemberben ismét dél-amerikai utat tett Kolumbiában, novemberben végén pedig az ázsiai Mianmar és Banglades következett, amelyet a vatikáni diplomácia az eddigi egyik legnehezebb útnak tartott. Ferenc pápa a buddhista többségű Mianmarban és a világ negyedik legnépesebb muzulmán államának számító Bangladesben a vallási kisebbségek tiszteletét és védelmét szorgalmazta, elsősorban az ENSZ szerint a világ legüldözöttebb kisebbségének számító rohingjákét. A katolikus egyházfő 2018-ban először Chilét és Perut keresi fel, január közepén.

Az idei esztendő kiemelt nemzetközi eseményének számított Donald Trump új amerikai elnök vatikáni látogatása májusban. Az egyházfő és a politikus közötti ellentétetek és korábbi szóváltások után az egész világot bejárta Ferenc pápa és Donald Trump közös fotója, amelyen az egyházfő ezúttal nem a megszokott mosolygós arcát mutatta.

Tradicionalista–progresszív ellentét

Nem enyhültek az egyházon belüli nézeteltérések sem, amelyeket az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás indított. A Ferenc pápa által 2016-ban kiadott és már akkor is azonnal fenntartásokkal fogadott dokumentummal szemben újabb és egyre határozottabb kifogások merültek fel. A vitatott pontok a 2015-ben a családról tartott püspöki szinódus eredményeinek pápai értelmezését érintik, elsősorban a templomi esküvő után elvált hívőknek az áldozás szentségében részesítését illetően.

A pápához intézett kétségeket (dubia) 2017 szeptemberében egy külön erre létrehozott, több nyelvű honlapon közölték: a 62 egyházi személy és laikus egyháztudós által aláírt Correctio filialis (Egyházfiúi helyreigazítás eretnekségek terjesztése miatt) huszonöt oldalon át hét vitás ponton szorgalmazta az egyházfő „tévedéseinek” korrekcióját. Ezek – az aláírók szerint – hamisak és eretnekségre adnak lehetőséget, ezért a pápának el is kell határolódnia korábbi kijelentéseitől. Hasonló igazítási követelést utoljára a 14. században intéztek a római pápához. Ferenc pápa a Summa familiae cura (Család legfőbb védelme) motu proprio apostoli levéllel reagált, amellyel létrehozta a II. János Pál Pápai Teológiai Intézetet a házasság- és családtudomány számára. Vagyis korrekció helyett a pápa az általa megkezdett úton haladt tovább.

A Vatikánon belüli ellentéteket erősítette meg Gerhard Ludwig Müller bíborosnak, a Hittani Kongregáció volt prefektusának november végén az olasz sajtónak adott interjúja, amelyben nyíltan a tradicionalista és progresszív egyházi csoportok ellentétéről beszélt hangsúlyozva, hogy a pápa nem hagyhatja figyelmen kívül a kritikus hangokat.

2018 márciusában zárul le Ferenc pápa ötödik éve a Vatikánban, amely talán az eddigi legnehezebb volt, és továbbra is annak ígérkezik az egyházi reformok miatt, amelyeket számos vita övez és akadályok nehezítenek.

(MTI)