Figyelmeztetett a szenátor: titokzatos drónok repkednek New Jersey felett
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Komoly indulatokat váltott ki akadémiai körökben Bruce Gilley cikke, melyben arra a következtetésre jutott, hogy vissza kéne állítani a gyarmati rendszert.
Tiltakozáshullámot váltott ki egy magas rangú akadémikus nemrégiben publikált tanulmánya. Bruce Gilley, a Portland State University professzora a A gyarmatosítás kérdése című esszéjében azt állítja, hogy „a kolonializmus az elmúlt száz évben rossz színben volt feltüntetve, itt az ideje megkérdőjelezni, hogy a gyarmatosítás valóban rossz volt-e”. Okfejtésében odáig ment, hogy a nyugati birodalmak kivonulása az „emberi szenvedés pöcegödrét” hozta létre, és a „gyarmatosítóknak ismét terjeszkedniük kéne a fejlődő világba” – írja az Express.
„A bangladesi népnek, jelenlegi mutatói mellett, 244 évet kell várnia, hogy elérje egy fejlett állam szintjét. Vajon Angliának a 23. század közepéig tartana, hogy felállítson egy jól működő kormányt ebben a hajdani kelet bengáli tartományban?” – tette fel a kérdést.
Gilley esszéjét a Third World Quarterly folyóirat visszavonta, és a szerkesztői gárda fele lemondott. A folyóirat szóvivője azt mondta, ennek oka a „a kiadó elleni komoly és erőszakos fenyegetéshullám” volt. Ugyanakkor a szerkesztő hozzátette, hogy A tanulmány a szerző saját honlapján még mindig elérhető.
Egy másik szerkesztő, a connecticuti Trinity College-ban tanító Vijay Prashad szerint ugyanakkor a tanulmány egyszerűen gyenge volt és a fehér felsőbbrendűség érzése hatotta át.
„Mondanom sem kell, hogy ritka kivételekkel a kritikusok nem foglalkoztak a dolgozat lényegi megállapításaival. Végül is ki akarná állítani, hogy Bissau-Guinea jobb volt a gyarmatosítás nélkül? Ki gondolja komolyan, hogy Hongkong és Szingapúr mostani sikerei nem a gyarmatosítás nagy eredményei?” – nyilatkozta Gilley a The Timesnak. Hozzátette, a gyarmatosítás politikai közösségeket, megbízható állami intézményeket és élettereket teremt, amelyekben az egyének virágozhatnak.