Clinton szerint „a hatalommal történő visszaélés” lenne egy ellene indított vizsgálat

Hillary Clinton, a tavalyi elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje egy lapinterjúban úgy vélekedett, hogy egy esetlegesen ellene indított vizsgálat a hatalommal történő visszaélés lenne.

Ki is seftelt az oroszokkal?

Clinton a Mother Jones című magazinban szerdán megjelent interjújában arra a lapértesülésre reagált, miszerint Jeff Sessions igazságügyi miniszter vizsgálat megindítását fontolgatja Clinton korábbi elektronikus levelezésének, részben pedig a Uranium One nevű uránbányászati vállalat oroszoknak történt eladása körülményeinek feltárására. Hillary Clinton az Obama-kormányzat külügyminisztereként gyakran nem a hivatalos email-fiókját és a biztonságos külügyi szervert használta, hanem magán levélfiókot és nem biztonságos szervert. Így többször is felmerült a gyanú, hogy bizalmas, szigorúan titkos adatok kerülhettek illetéktelen kezekbe. 

Az email-botrány végigkísérte a tavalyi elnökválasztási kampányt, ahogy – kisebb mértékben ugyan, de – a Uranium One bányavállalat oroszoknak történt eladása is. A Uranium One kanadai cég volt, amely eladása pillanatában az amerikai uránkapacitás 20 százalékát ellenőrizte, ezért amikor felvásárolta a Roszatom orosz állami energetikai vállalat, nemzetbiztonsági okok miatt a külügyminisztériumnak is engedélyeznie kellett a tranzakciót. 

Az akkor a külügyi tárcát vezető Clinton hozzájárult az amerikai nemzetbiztonságra elemzők által kényesnek ítélt ügylethez. Nem sokkal ezt követően a Roszatom több részletben 145 millió dollárt adományozott a Clinton Alapítványnak. 

Clinton a demokráciát félti

Clinton a Mother Jonesnak adott interjúban nem tért ki részletesen az esetleges vizsgálat tárgyára, mindössze azt állította: a Uranium One történetét újságírók és független szakértők is cáfolták. A volt elnökjelölt úgy fogalmazott: egy esetleges vizsgálat „katasztrofális lépés lenne az igazságügyi minisztérium munkájának átpolitizálása” felé. Szerinte ez „a hatalommal történő visszaélés” lenne.

Hozzátette: ez romboló következményekkel járna az egész amerikai igazságügyi rendszerre. „Ez jelzés lenne, hogy a diktatúra felé haladunk, hogy olyanok leszünk, mint némely önkényuralmi rezsim, ahol a politikai ellenfelek után nem korrekt módon nyomoznak” – mondta. 

Több republikánus politikus és maga Donald Trump elnök is többször sürgette, hogy induljon vizsgálat az uránbányászati cég eladásának ügyében. Jeff Sessions igazságügyi miniszter azonban leszögezte: ezt csakis abban az esetben veszi fontolóra, ha „a tények megfelelnek a szükséges követelményeknek egy különleges vizsgálóbizottság felállításához”.

Nem aggódik, de küzd a Trump-kormánnyal

Clinton a lapinterjúban leszögezte: „nem aggódik” egy vizsgálóbizottság felállítása, illetve vádemelés miatt sem, mert tudja, hogy utóbbinak nem lenne alapja. 

A volt elnökjelölt és volt külügyminiszter nemrégiben ismét aktívabb lett a politikában. Politikai célú adománygyűjtést végző politikai akcióbizottságot (PAC-et) hozott létre, a Trump-kormányzattal szembeni „ellenállásról” ad interjúkat, nemrégiben megjelent könyvének bemutató körútját pedig a republikánus kormányzat ostorozására is felhasználta.

(MTI)